A nagykárolyi Vénig László Fotóklub idei utolsó rendezvényét tartja ma, december 17-én a nagykárolyi Károlyi-kastélyban. 16 órától lesz Enyedi Zsolt első egyéni kiállításának megnyitója. A kiállítás létrejöttéről, egyéni kezdeményezéseiről, terveiről is kérdeztük.

Enyedi Zsolt tárlatának címe Y:I. A kiállításra kerülő képek mindegyike különleges, elgondolkodtató, egyéni látásmódú mű, afféle „fotógrafika”, ahogy az alkotó nevezi őket.

— Az eddig is köztudott volt rólad, hogy „művészember-féleség” vagy (remélem, nem bántalak meg ezzel a definícióval). Tudtam a zenélésről, az írásról, a különböző kulturális „akcióidról”, sőt, még a fotózásról is. Milyen oldaladról ismerhet meg téged a jövőben a nagykárolyi közönség?

— Nem bántasz meg vele. Azt meg, hogy mi a művészet, nálam okosabb emberek sem tudták egyértelműen definiálni, mint ahogy azt sem, hogy ki a művész, vagy mitől lesz azzá valaki. Valóban több mindennel foglalkozom, zenélek, nyelvészkedem, írok-publikálok, szervezek. És igen, fotózom is.

— Hosszú ideig „csak” fordítói tevékenységed, illetve a Maturus-díj kiosztásával kapcsolatos projektek révén merült fel a neved. Újabban viszont egyre többet hallunk rólad. Mi ennek az oka?

— Mármint annak, hogy csak fordítóként és a Maturusszal kapcsolatban merült fel a nevem? Lehet, hogy azért van ez, mert a zenének, amit már több mint egy évtizede a Bogáti-Bokor Ákos vezette Yesterdays-zel játszunk, nem sikerült eljutnia a helyi címzettekhez. Pedig Japánban nagyon szeretik.

— A plakátodon fotógrafika-kiállításként van feltüntetve a mai esemény. Grafikákat is készítesz?

— A spanyolviasz-feltalálás kockázatát vállalva alakult ki ez az elnevezés. Tulajdonképpen olyan fotográfiák ezek, melyek az eredetileg elkattintott fényképhez képest az utómunkálat során jelentősen átalakultak. Tehát nem klasszikus, akadémiai értelemben vett grafikák, inkább csak hasonló hatásúak.

— Mit kell tudni az első önálló kiállításodról? Mit jelent a cím: Y:I? Milyen tematikájú képek láthatóak majd?

— Túl sokat nem kell tudni róla. Megnézni kell. A cím egyszerű: „Y”, az én lennék, „I” meg egy római egyes. Ebben az esetben a jelentés tehát: Y első kiállítása. Nem olyan rég, pár éve foglalkozom komolyabban a fotózással. Rengeteget kísérletezek, igyekszem mindig, mindenből és mindenkitől tanulni. Amellett, hogy ez egy nagy múltú művészeti ág, valódi „technikai sport” is, ami nagy teret enged a kreativitásnak és az individualizmusnak. Közben, ha a dolgok jól alakulnak, az ember előbb-utóbb rátalál arra a keskeny ösvényre, amin jól érzi magát, amin könnyen és élvezettel tud haladni, fejlődni. Például természetfotós vagy szpotter lesz. Jómagam az absztrakcióhoz, a minimalizmushoz, a sokdimenziós jelentésekhez vonzódom.

— Mire számíthat a közönség szombaton? Hagyományos vagy rendhagyó lesz-e a kiállítás?

— Hagyományosan rendhagyó lesz.

— Mégis miben lesz az?

— Nagyon remélem, hogy elsősorban a látványban. Persze az sem ártana, ha rendhagyó módon rengetegen eljönnének a megnyitóra.

— Mesélnél kicsit bővebben a kulturális, művészeti projektjeidről? A kiállítást követően milyen terveid vannak a közeli, távolabbi jövőben?

— Nagyon szívesen. Nemrég zártuk szép sikerrel a Maturus 20. évfolyamát. Jelenleg a „színpadot pakoljuk”, és közben szervezőtársaimmal azon elmélkedünk, hogy hogyan folytassuk tovább, min módosítsunk, mit hagyjunk változatlanul. Az Y:I tulajdonképpen egy háromdimenziós projekt. Mindhárom eleme sokéves munka legjavát keretezi be és mutatja be a közönségnek. Az első „fokozat” ez a képzőművészeti tárlat. A következő a hamarosan megjelenő első, hasonló című szólólemezem bemutatója lesz, erre a tervek szerint kora tavasszal kerül sor. A harmadik pedig a magyarországi VW-Depo magazin számára írott novelláimat egy csokorba gyűjtő első kötetem megjelenése lesz. Aki jól figyel, észlelheti majd, hogy hogyan s miben kapcsolódnak mindezek egymáshoz.

— Közben pedig…

— Közben pedig tanulok, zenélek, fényképezek, írok, fordítok, szervezek. Mikor melyik vitorlába sikerül „befogni” az inspiráció szelét, fuvallatát vagy épp viharát.

— Köszönjük az interjút, sok sikert minden további tervedhez!

— Én köszönöm! Találkozzunk ma 16 órakor a kastélyban.”

Tőtős Tímea