Hetek óta hatalmas vihart kavar a román kül- és belpolitikában egyaránt a gyanúsítottak előzetes letartóztatását megnehezítő törvénymódosítás, amelyben a sajtó egy része és több ellenzéki politikus a korrupció elleni harc fékezésének szándékát látja.

A tervezett módosítások kapcsán rosszallását fejezte ki Iohannis államfő is, sőt, leszögezte: nem tartja elfogadhatónak, hogy a törvényhozók saját érdekük alapján módosítsák a büntető törvénykönyvet (Btk.), és arra figyelmeztette a parlamentet, hogy — elfogadása esetén — nem fogja kihirdetni a módosító törvényt, amelyet a Szenátus nagy többséggel már elfogadott. Ugyanakkor az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Németország bukaresti nagykövetsége is jelezte, hogy figyelemmel követik a büntető törvénykönyv és eljárásjog minden módosítását, amely megkérdőjelezheti a jogállamiság érvényesülését. Mindeközben több politikus — köztük az RMDSZ vezetői — bírálták a tisztségviselők százai ellen előzetes letartóztatást indítványozó korrupcióellenes ügyészséget (DNA), hogy túl sok a „bilincscsörgés”, és a szabadságjogok korlátozásával sérül az ártatlanság vélelme. „És valahol itt csúszott el az egész, s kezdte a média és a közvélemény is úgy értelmezni: a nem tisztességes, korrupt politikusok és gazdasági szereplők számára akarunk »mentőövet«, hiszen ők vannak a reflektorfényben. Pedig erről szó sincs!” — magyarázta megkeresésünkre a törvénymódosítást megszavazó Pataki Csaba szenátor. — Arról van szó, hogy a feltételezett gyanú (suspiciune rezonabilă) helyett csak és kizárólag a megalapozott gyanú esetében lehessen elrendelni az előzetes letartóztatást.” Érdekes pikantériája ezeknek a módosításoknak, hogy az ügyészek a jelenleg érvényben lévő 24 órás helyett 48 órás őrizetbe vételt kérnek, mert véleményük szerint 24 óra alatt nem lehet olyan komoly és megalapozott vádiratot összeállítani, amelynek alapján a bíróság előzetes letartóztatásba helyezi a gyanúsítottat. A statisztikai kimutatások alapján a DNA által benyújtott letartóztatási kérelmek csak 1/3-át találja megalapozottnak és hagyja jóvá a bíróság, míg ez az arány a köztörvényes bűnözők esetében 40%. Az előzetes letartóztatás szükségességét pedig folyamatosan felül kell vizsgálni: először 30 napnál, aztán az erre rákövetkező 60 napnál. „A szakma, az ügyészek, a bírók is elégedetlenek, de ezért nem a törvényhozók a hibásak, ugyanis a Btk. annak idején nem ment át a közvitán, így kénytelenek vagyunk a csorbákat menet közben kiköszörülni” — tette hozzá még Pataki. Hasonlóan fogalmazott a jogi végzettségű dr. Kereskényi Gábor is, aki képviselői minőségében a módosítás mellett tör lándzsát: „Az első gyakori tévedés, hogy hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvénykönyv előzetes letartóztatásra vonatkozó cikkelyei kizárólag politikusokról, illetve állami vagy önkormányzati tisztségviselőkről (polgármesterek, tanácsosok, tanácselnökök, törvényhozók) szól, holott ezek a rendelkezések általában a bűncselekmények feltételezett elkövetőire vonatkoznak. A másik fontos szempont, hogy a bírónak mérlegelnie kell a gyanúsított társadalomra veszélyességének függvényében az előzetes letartóztatás elrendelését. Az előzetes letartóztatás egyébként egy olyan kényszerintézkedés, melyet akkor lehet elrendelni, ha fennáll a veszélye annak, hogy a gyanúsított elrejtőzik, újabb bűncselekményt követ el, bizonyítékokat semmisít meg, vagy amennyiben veszélyt jelent a közrendre. Az ügyészek ezt figyelmen kívül hagyva kvázi általános szabályként indítványozzák a gyanúsítottak előzetes letartóztatását. Pedig egy jogállamban az a legfontosabb, hogy a gyanúsítottakat csak konkrét bizonyítékok figyelembevételével helyezhessenek előzetesbe. A romániai joggyakorlat — és főként az ezzel járó média-felhajtás — sok esetben sérti az ártatlanság vélelmének elvét” — mondta Kereskényi Gábor.

Szabó Kinga Mária