Először áldoztak együtt a szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum harmadik osztályos diákjai.

Szerdáig valamennyi katolikus felekezetű diáknak megvolt az elsőáldozási ünnepe a plébániáján, így néhány éves hagyományt folytatva most az iskolai közösségben is megünnepelték a jeles egyházi eseményt, így tegnap ünnepi hangulatot kapott a hagyományos szerda reggeli iskolai szentmise a szatmárnémeti Kálvária-templomban, amelyen ezúttal részt vettek a kisiskolások is. A harmadikosok — Krányák Jusztina és Licz Brigitta tanítók vezetésével — ünneplőbe öltözve vonultak be a templomba, ahol P. Pakot Géza SJ, az iskola spirituálisa köszöntötte őket. A lelki vezető a szentáldozáshoz való járulást vonzódásnak nevezte, hangsúlyozva, hogy az embert éppen ez a vonzódás különbözteti meg a többi teremtménytől.

„Az első nagy vonzódás, amit érzünk, a szülők iránti vonzódás. Vágyakozunk a szülők után. Mi mindig vágyakozásban élünk, olyanok vagyunk, mint a mágnesek. Ez különböztet meg minket minden más teremtménytől. Amikor engedünk a vonzásnak, akkor másként látjuk a világot, olyan, mint amikor az édesapa a nyakába veszi a gyermekét, aki így mindennél magasabbnak érzi magát. Most Jézus is a magasba emel, hiszen vágyakozunk szeretete után. Jézus saját magával ajándékozott meg minket. Szétosztotta magát, hogy meg tudjon érinteni miket” — mondta P. Pakot Géza SJ.

A felajánlás előtt a diákok szimbolikus tárgyakat adtak át, jelképesen az oltárra helyezve a csapatszellemet, a kitartást, a szeretetet, az összetartást, a tudást és az időt. Ugyanakkor az alkalomhoz illő versekkel tették ünnepélyesebbé a szentmisét, a végén pedig — miután átvonultak az iskolába — közös reggelin vettek részt, ahol kakaós tejet és kalácsot fogyasztottak el.

Pesek Attila