A médiában, de a közbeszédben is napi téma, hogy napjaink egyik legnagyobb gondja a társadalom elöregedése. Számtalan magyarázat, érvelés, elemzés kerül felszínre azzal kapcsolatosan, hogy mi az oka a társadalom elöregedésének, milyen intézkedésekkel, ösztönző kezdeményezésekkel lehetne azt megállítani. A napokban egy olyan mókuskerék típusú elemzéssel találkoztam, hogy ha nem születik elég gyerek, nem lesz, aki fenntartsa a társadalmat, nem lesz, aki biztosítsa a nyugdíjat, a szociális ellátást az idősek számára, és sorolhatnánk még, hogy mennyi mindennek megy csődbe a finanszírozása.

Tény, hogy az egyre nagyobb mértékű munkaerőhiány döntés elé állítja a jól képzett szakembereket és a fizikai munkára alkalmas személyeket, hogy otthonukban dolgozzanak aprópénzért, vagy a világ valamelyik táján egy nagyobb összegért. Az elvándorlás lehet oka annak, hogy a mi térségünkben elöregedik a társadalom, de ugyanilyen elöregedésről beszélnek azokban az országokban is, ahova innen és a világ számtalan országából érkeznek a bevándorlók. Szociológusok kutatják, mi a valós oka a társadalom elöregedésének, hogyan lehetne itthon tartani a fiatalokat.

Hol tartunk most? Mivel az itthoni munkaadók nem képesek méltányos bért adni a munkavállalóknak, sokan elmennek bármilyen távolságra. Ha ezek a szakemberek és fizikai munkások elmennek, nem itt fizetik be az adójukat, még a legjobb, legfelkészültebb és jó szándékú kormány sem képes arra, hogy olyan életfeltételeket és lehetőségeket biztosítson, amelyek miatt érdemes itthon maradni. A másik probléma a gyermekvállalás. Ahhoz, hogy a fiatal házasok gyereket, gyerekeket vállaljanak, anyagi biztonságra lenne szükségük, és olyan feltételekre, hogy a munkájuk mellett legyen idejük a gyermeknevelésre. Ennek feltétele lenne annak a társadalmi közegnek a megváltoztatása, amiben élünk. Bátran kimondhatjuk, hogy a jelenkor társadalma — szerte a világon — morális és erkölcsi válságban él. Ebből a válságból fakad az, hogy előbb az egyének és a közösség közötti kapcsolat lazult fel, később a családpártiak és a magányosok között alakult ki szemléletbeli vita — azok között, akik a családban és a több gyerekben látják a megoldást, és akik még nem alapítottak családot, mert úgy érzik, annak még nem jött el az ideje, de egyébként sem ennek az életformának a hívei. Olyan vélemények is elhangzanak azok részéről, akik nem vállalnak gyereket, hogy amiatt nem teszik, mert nem nevelnek olcsó munkaerőt sem a hazai, sem a világ bármelyik részén lévő munkaadóknak. Nagyon sokan elidegenednek a közösségektől, azt is mondhatnám, a közösségek kizárják őket, mert nem teljesítik az elvárásokat. A nyugat-európai országok elég jelentős aránya abban látja az európai társadalom elöregedésének a megállítását, hogy Európa határain kívülről telepít be embereket. Hogy ez milyen vitát szült, azzal naponta találkozunk a médiában. Nyitott kérdés, hogy ez a folyamat megállítható-e, és mennyire változtat Európa jólétén a bevándorlás.

Elek György