Tizenhat százalék adót, továbbá a minimálbér alapján számolt, öt és fél százalékos társadalombiztosítási illetéket is fizetniük kell azoknak, akik bérbeadás nyomán kapnak pénzt.

Sem bérlő, sem bérbe adó nem szereti hivatalos szerződéshez kötni a megyében leggyakoribbnak számító lakás-bérbeadást, mert a szolgáltatás ára megdrágul, ha annak adóvonzatai is megjelennek, ami miatt a bérbeadó nehezebben talál bérlőt, a bérlőnek pedig többe kerül a lakásbérlés. A hatályban lévő adószabályozás szerint, tájékoztatta a Friss Újságot a Szatmár Megyei Pénzügyi Igazgatóság sajtóosztálya, a bérleti díjnak tizenhat százalékát kell jövedelemadó gyanánt befizetni, illetve ennek levonása előtt társadalombiztosítási illetéket is fizettetnek a bérbeadóval az adószedők. Az árendába adott mezőgazdasági területeket kivéve minden ingóság, vagy ingatlan bérbeadásából származó bevétel adóköteles, az adószedők még a természetben történő kifizetéseket is pénzre konvertálják és ez alapján kiszámolják a fizetnivalót. A társadalombiztosítást pedig attól függetlenül is be kell fizetni a bérleményért kapott pénzből, ha a bérbe adó például egy munkahelyen kapott fizetésből azt egyszer már befizette. Ez az összeg nem lehet kisebb mint a mindenkori minimálbér bruttó értékének 5,5 százaléka, de több sem mint öt minimálbér 5,5 százaléka.

Ez azt jelenti, hogy nagyjából húsz százalékkal kerül többe egy olyan albérlet, amelyik hivatalos, bejelentett szerződés alapján van kiadva, tehát egy 440 lejért bérbe adott lakás több mint 90 lejébe kerül a főbérlőnek. Ezt a költséget, természetesen, nem szeretik átvállalni a lakásukat bérbe adók, így ez sokkal inkább az albérlőket szokta terhelni, akik — ugyancsak érthető okokból —, igyekeznek elkerülni, hogy ennyivel többet fizessenek. Az adóhivatalnál is bejelentett szerződés egyetlen gyakorlati előnye, hogy ez hivatalos okmánynak számít a román hatóságok szemében, tehát rendőrségi feljelentés vagy bírósági eljárás esetén felhasználható, amennyiben az adóhivatal pecsétje is szerepel rajta.

A duplán fizetett társadalombiztosítási járulék mellett másik anomáliája a bérbeadásból származó jövedelmek adóügyi szabályozásának, hogy az ebből származó jövedelmet előzetes becslés alapján, előre kell kifizetni az államnak, negyedévente, és nem a bevételezés megtörténte után kell törleszteni. Ha az adóbefizetés megtörténte után szerződésbontásra kerül sor és a kifizetés nem történik meg, a főbérlőnek külön kell kérnie a meg nem valósult keresetért befizetett adó megtérítését, amit ráadásul nem készpénzben, hanem adójóváírás formájában kap csak — hónapok múlva — vissza.

Princz Csaba