Medgyesy S. Norbert, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészeti és Társadalomtudományi Kar Történelemtudományi Intézet Újkori Történeti Tanszékének egyetemi docense a Szent István Kör meghívására Szent László életéről és tiszteletéről tartott előadást.

A Szent László-év alkalmából a szatmárnémeti Szent István Kör is történelmi előadással tisztelgett nagy királyunk emléke előtt.

Medgyesy S. Norbert egyetemi docens előadásában kifejtette, hogy Szent László munkásságának a legjelentősebb tettei közé sorolhatóak a szigorú törvények: megparancsolta a vasárnap megtartását, a méltó temetőket a templom körül, a védművek kiépítését, valamint azt, hogy a lovakat és az ökröket mint fő vagyontárgyakat ne lehessen külföldre vinni. Nem csak arról volt szó, hogy aki egy tyúk áránál nagyobb értéket lopott, annak a kezét vették, hanem sokkal szélesebb volt a törvénykezése. A másik fontos tette, hogy 1092-ben Szabolcs várában volt egy zsinat, ahol a templom felszentelési évfordulója és a templombúcsú mellett huszonöt ünnepet rendelt el. Itt fordul elő először augusztus 20. mint ünnep. Ez az ünnep Szent István szentté avatása, ami Szent László érdeme. Az ő érdeme Imre herceg, Gellért püspök, Zobor-hegyi remeték szentté avatása, illetve ünnepnapja, ezeket a szabolcsi zsinaton írták elő először. Itt fogadták el, hogy Szent Márton ünnepére háromnapos böjttel kell készülni. Szent László nagy szerepet vállalt az egyházépítésben — hangsúlyozta a történész. Ő alapította a meszesi apátságot, részt vett a Kolozs monostor alapításában. A Szent Jobb-monostort is ő alapította Nagyvárad külvárosában 1084-ben. Ő kezdte el az államalapító király jobbkézereklyéjének a tiszteletét. Az országnak nemcsak a központi területeire, hanem a szélső vidékekre is intézményekkel vitette a latin rítusú kereszténységet. Egyik fő műve Nagyvárad volt. A Körös partján Szűz Mária tiszteletére egy monostort hozott létre, ott temették el. Nagyvárad a magyar Compostela (Európa legjelentősebb zarándokhelye — szerk. megj.). A Hunyadi család kifejezett kérésére az a pápai búcsú adatott Nagyváradnak, hogy aki oda zarándokol, ugyanazt a lelki kiváltságot kapja, mint ha Rómába menne, a nagy patriarkális bazilikákba. Szent László fejereklyéjére esküt tettek a középkorban. Nem a Bibliára, nem a keresztre esküdtek, hanem Szent László fejére. Nagyon fontos, hogy az eredeti Szent László-hermával — százhuszonöt éve Nagyváradon őrzik a másolatát, az eredeti, 1410 és 1437 között készült mestermű jelenleg a győri bazilikában van — nem lehet szembenézni, mert párhuzamosan tekint a horizont fölé. Az Istenre mutat még a fejereklye tartója is, melyben a teljes koponyacsontja benne van. Ezt az ereklyét őseink csatákba vitték ki, hogy a jelenlétével segítse a keresztény országvédő katonákat és bátorítsa őket. Az előadó fontosnak tartotta megemlíteni Szent Lászlóval kapcsolatban, hogy az elmúlt években előkerült a teljes középkori Magyarország gregorián dallamú miséje, melynek dallamai gyönyörű szekvenciákkal dicsérik a lovagkirályt. Ez Nagyváradon keletkezett a szentté avatás idején, 1192-ben. Az elmúlt években előkerültek népénekek is, histórikus énekek, melyek az ő életrajzát éneklik meg templomi ének keretében, ezek a legendáját, a középkori krónikaszövegeket veszik alapul, és nagyon szépen versbe szedve, közismert népi dallamokon elénekelhetők az ő cselekedetei. Ezeket a népénekeket az előadás közben a résztvevők közösen énekelték. Szent László nem érdekből volt keresztény, mutatott rá az előadó. Feljegyezték róla az engesztelést, a böjtölést, a rendszeres imádkozást, gyakran zokogott népe bűneiért. Az első felesége magyar volt (meghalt), a második bajor, a lányuk bizánci császárné lett. Szent László édesanyja lengyel volt. Lengyel édesanyától, bajor feleséggel, bizánci császárné lett a lánya, és Szlavóniát, Horvátországot Magyarországhoz kapcsolta, Csehországba vezetett hadjáratokat. Egy nagyon tipikus közép-európai szent volt, aki egész életében Magyarországot építette. Mindig győztes volt, minden csatát megnyert, és mindig személyesen vett részt az ütközetekben.

Az előadást követően a résztvevők a római katolikus székesegyház homlokzatán lévő Szent László-szoborhoz vonultak, és megkoszorúzták azt.

Elek György