A Szent István Kör és a LiterArt Magyartanárok Egyesülete közös szervezésében tartott Gál Gyöngyi magyartanár Arany Jánosról szóló előadást a szatmári esperesi hivatal tanácstermében.

Szőcs Péter, a Szent István Kör elnöke bevezetőjében elmondta, hogy a Szent István Kör és a LiterArt több közös rendezvényt szervezett már, ilyen a mostani is, amire Arany János születésének a 200. évfordulója alkalmából kerül sor. Ez alkalommal Arany Jánost nemcsak mint költőt, hanem mint nemzeti történelmünk megismertetőjét is megismerhettük. Gál Gyöngyi előadása április 11-én, a magyar költészet napján hangzott el, ezért az előadó Aranyt úgy kapcsolta össze József Attilával, hogy József Attilla azt vallotta, hogy egész népét akarja tanítani, s Arany is egész élete során nemzettudatra, az irodalom szeretetére és a szépre tanította a magyar népet. Arany amiatt lett népszerű, mert számtalan írásában tudott szólni az egyszerű emberekhez is. Már tizennégy éves korában altanítói állást vállalt, később több neves tanügyi intézményben tanított, de igazán csak akkor érezte jól magát, ha irodalmat taníthatott, emiatt több neves vezetői tisztségről is lemondott.

Fiatalkorában az élet örök nagy kérdéseit kutatta, de sohasem tudta elfogadni a regulákat. Gál Gyöngyi ismertette Arany János életének azt az időszakát, amikor leverték az 1848–49-es forradalmat; pályája szinte kettétört, meg kellett találnia a helyét az abszolutizmus éveiben, a Bach-korszakban. Beszélt Leo von Thun oktatáselméletéről, arról az oktatási rendszerről, amit ma is széles körben alkalmaznak. Arany számára elfogadhatatlan volt az, amikor a Bach-korszakban elkezdődött az elnémetesítés, azaz a magyar nyelv háttérbe szorítása mind az oktatásban, mind a közéletben. Bár Arany János nem volt képzett pedagógus, de nagyon sok irodalomtörténeti írást hagyott maga után. Az volt a célja, hogy átmentse a nemzeti gondolatokat, ugyanis ebben látta a nemzet megmentésének a lehetőségét. Nagyon sok új szót teremtett meg, ezek nagy részét úgy, hogy idegen szavakat ültetett át magyarra. Az előadó ismertette Arany oktatási módszereit és azokat a kísérleteket, amelyeket annak érdekében tett, hogy tanítványai minél jobban elsajátítsák a magyar irodalmat. Az előadás során Póti Eduárd, a Szatmárnémeti Református Gimnázium történelemtanára olvasott fel szövegrészleteket, mintegy kiegészítve az elhangzott előadást. Az előadást követően kérdések hangzottak el az előadó felé, akinek a válaszaiból még többet megtudhattak a hallgatók Arany Jánosról. A keddi előadás és beszélgetés attól vált érdekessé, izgalmassá és tanulságossá, hogy nem olyan dolgokról esett szó, amik le vannak írva irodalom- és történelemkönyvekben, hanem sajátos meglátás alapján irodalmi és történelmi összefüggésekben láttatta az Arany-életművet.