Szerdán a Szent István Kör szervezésében, az RMDSZ szatmárnémeti székházában dr. Bura László nyelvész-helytörténész tartott előadást a magyar nép és a magyar nyelv eredetéről.

Régen és ma is vitatott kérdés, hogy honnan ered egy nép és annak nyelve — kezdte előadást dr. Bura László. — A magyar nyelv eredetét illetően több mint kétszáz éve tört ki az ugor-török „nyelvháború”. Voltak és vannak, akik a magyar nép és a magyar nyelv finnugor eredetét vallották, vallják, mások pedig a török kapcsolatokra hivatkozva a török eredetet bizonygatják. Ebből alakult ki a nyelvészeti és a régészeti vita. Ez egy idő után elcsitult, aztán a huszadik században megint előjött, néhány évtizede pedig újabb és újabb elméletek

jelennek meg arra vonatkozóan, hogy honnan ered a magyar nyelv. Bura László előadásában annak az elméletnek az ismertetésére összpontosított, miszerint a magyar nép és a magyar nyelv eredete nem azonos. A XVIII. század utolsó harmadáig inkább a mondák és regék alapján magyarázták a magyarság eredetét, majd a reformkortól kezdődően a tudományos kutatás megindulása után, a kérdéskör történeti és nyelvtudományi megközelítésében — a szaktudományok fejlődése nyomán — mind a fogalmak és a módszerek, mind a történeti vonatkozások tekintetében különböző, egymást kiegészítő, olykor teljesen szemben álló nézetek alakultak ki. A XX–XXI. század fordulóján ismét megélénkültek a viták, és a nyelvtudományban is, de a történettudományban is számos alternatív elmélet született, amely élesen eltér a szaktudományok álláspontjától. A nyelveredet kérdésébe egy viszonylag új tudomány, a genetika is beleszól.

Új módszerek

Ma már a genetikusok világviszonylatban sokat foglalkoznak a gének általi rokonságok bizonyításával. A magyar nyelv rendszere szerint finnugor eredetű, illetve a finnugor népek által beszélt nyelvekkel rokon. Az viszont tény, hogy a magyar nyelvben nagyon sok a török eredetű szó, ami nyilván a törzsi és egyéb kapcsolatok révén jött létre. Ma már nagyon sok olyan személy foglalkozik a magyar nép és a magyar nyelv eredetének tanulmányozásával, aki nem ismeri a nyelvi törvényeket. Ma már nem azt mondjuk, hogy a finnekkel néprokonok vagyunk, hanem azt, hogy nyelvrokonok. Még mindig vitatható az, hogy hol éltek valaha ezek a népek, és milyen volt az a közös nyelv, amit beszéltek — mutatott rá az előadó.

Elek György