Szatmárnémeti

Élményekkel gyógyultak és gazdagodtak

2014.08.22 - 12:51

A Yuppi Tábor célja, hogy a krónikusan cukorbeteg gyermekek-tinik felfedezhessék és átléphessék határaikat, rájöjjenek arra, hogy a betegség a legfontosabb dolgokat nem veheti el tőlük.

 

Hét megyéből érkeztek inzulinfüggő cukorbeteg gyermekek az augusztus 9. és 16. között a Maros megyei Mezősályiban ötödik alkalommal megszervezett Yuppi élménytáborba.

A Yuppi Tábormozgalom Egyesületnek idén ez volt a második tábora, júliusban 13–17 év közötti kamaszoknak szerveztek, míg most a 7–13 év közötti gyermekeknek. Egy-egy turnusban 40 diabéteszes gyermek vett részt, többnyire olyanok, akik betegségüket nehezen viselik vagy szociális hátrányos helyzetűek. A kis táborozók többsége — akikre 40 önkéntes felügyelt — Szatmár, Bihar, Kolozs, Maros, Hargita és Kovászna megyéből érkezett.

A Yuppi élményterápiás tábort 2011-ben szervezték meg először az 1-es típusú diabétesszel diagnosztizált gyermekeknek, akkor még csak magyarul, 2012 óta pedig két nyelven, azaz román nyelven is zajlanak a tevékenységek. Az élményterápiás módszer Amerikából származik, Magyarországon a Bátor Tábor — a Yuppi partnertábora —szervez hasonló „üdüléséket” daganatos és krónikus beteg gyerekek számára. A Yuppi Tábor célja, hogy a krónikusan beteg gyerekek izgalmas kihívásokkal teli foglalkozások során felfedezhessék és átléphessék határaikat, rájöjjenek arra, hogy a betegség a legfontosabb dolgokat nem veheti el tőlük, így is részük lehet számtalan kalandban, valódi örömökben. A terápiás rekreáció avagy élményterápia módszerével elérhető, hogy a gyerekek szinte megfeledkezzenek betegségükről. Lovagolhatnak, kenuzhatnak, falat mászhatnak, zenélhetnek, színészkedhetnek és megannyi mást kipróbálhatnak, mindezt olyan környezetben, ahol testi és lelki biztonságukra különös figyelmet fordítanak a felnőtt önkéntesek, avagy a Manók, a kísérők és az orvosok.

A nyolcnapos tábor alatt a szervezők a turnus résztvevőivel megpróbálták elfeledtetni betegségüket, és megmutatni nekik, hogy állapotuk ellenére is lehet vidám, normális életet élni. A gyermekek napközben nyolc különböző tevékenység közül választhattak, tízes csoportokba szerveződve vehettek részt az eseményeken: fotózáson, kézműves tevékenységeken, színjátszáson, zenélésen, íjászaton, lovagláson, evezésen és mászáson, esténként pedig nagy, közös tematikus programokat szerveztek számukra.

A szervezők szerint a tábor egyik jelentős eredménye, hogy öt gyermek megtanulta egyedül beadni magának az inzulint anélkül, hogy erre megkérték volna őket és életkedvet és önbizalmat fokozó élményekkel gazdagodott. Az együtt töltött napok hangulatát pedig a gyermekek visszajelzései adták vissza a legjobban, akik „A Yuppi Tábor olyan mint egy vidámpark!”, „A Yuppi Tábor olyan mint egy mesevilág!” felkiáltásokkal summázták.

Ezenkívül azonban néhány fogadalom is született, a gyermekek közül néhányan megígérték, hogy ezután is saját maguknak adják be az inzulint, valamint, hogy otthon is elmesélik cukorbeteg ismerőseiknek, barátaiknak, hogy milyen jól telt nekik a tábor, és ajánlani fogják nekik is.

 

 

Szabó Kinga Mária