Alig áll fa a Vetés és Szatmárzsadány közötti harminckét hektáros tölgyesben, a fatolvajok vígan lopták a fát belőle, kihasználva, hogy — társulás híján — hol volt erdőkerülő, hol nem.

Ha egy szőke nő könnyedén félre tudja vezetni a rendőröket és az erdészeket, akkor nem lehet nehéz dolguk a fatolvajoknak sem! — adta meg az alaphangot stílusosan a pénteki, vetési találkozóhoz a szatmári prefektus. Eugeniu Avram azért mondott ilyet, mert míg az erdőlopások miatt összehívott találkozó helyszínként a vetési polgármesteri hivatal lett megadva, rendőrök és erdészek vonultak a kultúrház elé azért, mert egy szőke nő a hivatalból azt mondta nekik, hogy ott lesz a találkozó megtartva.

Folyamatos lopások

A megbeszélést azért hívta össze Avram épp Vetésen, mert falopások előfordulnak ugyan mindenfelé a megyében, de sehol máshol nincsenek akkora gondok, mint a vetésiek által tulajdonolt, 60-as út melletti, 32 hektáros erdőben, amit mára gyakorlatilag letaroltak a fatolvajok. A megbeszélésre összegyűlt tulajdonosok elmondták: ötvenen vannak a 32 hektárra, társulás nincs, ennek ellenére volt erdész az erdőben, amelyiknek egyenként évi ötszáz lejt fizettek az erdőkerülésért, mégis lopták a fát. A erdészet szerint minden egyes bejelentést kivizsgáltak, a rendőrök és a csendőrök tolvajokat is fogtak, mégis folytatódtak a lopások mindaddig, amíg alig maradt pár fa az igen értékesnek mondott, koros, méretes tölgyfákból álló erdőben. Az is megtörtént, mondta az erdőtulajdonosok közül az egyik, hogy miután az erdész látta, hogy nem tudja megvédeni a tulajdont, kártérítés gyanánt vissza akarta fizetni az őrzésért kapott pénzt, de csak azután, miután alaposan megdézsmálták az erdőt. Társulást pedig gyakorlatilag azért nem csináltak az emberek, mert már elve voltak kivágott fák az erdőben, amiket szintén elloptak, az erdészet pedig a tulajdonosokkal akarta volna megfizettetni a kivágott fák értékét akkor, amikor nyilvántartásba veszi a társulást.

Hatékony és gyors tolvajok

A tolvajok egyébként ésszel dolgoztak, mondták el többen is, mert a tulajdonhatárt jelző megfestett fákat vágták ki először, így nem lehetett megmondani, hogy épp kinek az erdejéből lopnak, nem volt, aki bizonyítható módon felléphetett volna károsultként ellenük, így ejtették az ügyeket. A gyakorlat szerint a tolvajcsapat egyik fele biciklikkel ment ki az erdőre és nekiállt kivágni a fákat, alkalmas időben utánuk jött a szekér két másik emberrel, erre felpakolták a rönköket és egy-két óra alatt el is tűntek a helyszínről. Fogtak meg tolvajokat a rendőrök is, csendőrök is, ám vagy amiatt ejtették ellenük a vádat, mert túl kicsi volt a lopott faanyag értéke, vagy mert nem volt károsult az ügyben. Ráadásul az elkobzott fát, láncfűrészt, biciklit és szekeret is visszaadták a tolvajoknak. Soha nem jár egyedül a fatolvaj, mutatott rá az egyik károsult, úgyhogy az erdész egyedül semmit sem tehet ellenük, sőt, még jól meg is verik, ha tetten éri őket.

Társulás kell és újratelepítés

Az Erdészeti és Vadászati Felügyelőség (ITRSV) jelen lévő koordinátora szerint egyedüli megoldás az lehet a vetési erdőtulajdonosok problémájára, ha társulásba tömörülnek, így kötnek őrző-védő szerződést akár az erdészettel, akár egy magáncéggel. Ám ebben az esetben az a bökkenő, hogy már nincs fa az erdőn, tehát már nincs mit védeni, ráadásul nem elég, hogy ellopták belőle a fát, de ezután a károsult tulajdonosoknak saját költségükön kell letakarítaniuk a területet a földben hagyott csonkoktól, a gaztól, meg a bokroktól és cserjéktől, majd újra kell telepíteniük az erdejüket.

Princz Csaba