Vannak, akik azt állítják, hogy az ellentmondások az ideológiák harcának a következményei, mások azt gondolják, hogy a válságok szülik az ellentéteket. A globális kultúrák kialakulása is ellentmondásokhoz vezet. Tény az, hogy valamennyien sokoldalú — vagy éppen túl egyszerű — személyiségek vagyunk, más és más emberekből állnak össze a közösségek, a másság pedig mindenképpen ellentmondásokat szül, anélkül, hogy ezt bárki is akarná. Az ellentmondások mókuskerekében néha az erőszak, néha a félelem bukkan fel, egymásnak ellentmondó érzelmek között vívódunk, őrlődünk egymástól eltérő vágyak forgatagában.
Meddig lehet visszatartani azt az erőt, ami belőlünk jön, mégis minket igyekszik legyőzni: a szándékainkat, az álmainkat, a vágyainkat, a küzdőképességünket, a hitünket… A múlt és a jövő között keressük a magunk helyét, a magunk útját, alakítjuk az egyéniségünket, formáljuk a személyiségünket, néha a múltból merítünk, néha a jövőbe tekintve a holnap elvárásainak igyekszünk megfelelni, még akkor is, ha ez a holnap még ismeretlen, bizonytalan, és kérdéses, hogy az előre látható formában az majd jó lesz nekünk.
Számtalan figyelmeztetést kell mérlegelni, melyek szerint a biztos és bevált, klasszikus módszereket nem szabad elcserélni az ismeretlen és bizonytalan jövőre; a jól bevált élettapasztalatokat nem érdemes felváltani olyan újakra, melyek még nincsenek kipróbálva. Pedig a fejlődés megállíthatatlan, aki nem lép, az lemarad. Megmaradhatunk a régi, jól bevált életvitellel, de így fokozatosan hátrább kerülünk, a folyton gyorsuló világban pedig szinte lehetetlen pótolni a lemaradásokat.
Nagyon sok új irányzat jelenik meg, szorgalmazva a múlt megtagadását, lezárását, figyelmen kívül hagyását, a megszokott rítusok elhagyását, holott egyáltalán nem biztos, hogy ez hozza a változást, ettől lesz eredeti az új, amiről sokat beszélünk, de nem igazán látjuk annak biztató jeleit. A változás elkerülhetetlen; amire érdemes odafigyelni, az az, hogy milyen mértékben függ tőlünk a változás. Mennyire tudjuk a magunk szempontjainak megfelelően irányítani vagy csupán befolyásolni az életvitelünket?

Elek György