Elküldték kedden a román kormánynak a március 10-i marosvásárhelyi autonómiatüntetésen elfogadott petícióhoz összegyűlt aláírásokat - tájékoztatta az MTI-t Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke.

Az akció meghirdetése, március 21-e óta csaknem 40 ezer személy támogatta - papír alapú és internetes - aláírásával azt, a Székelyföldnek autonómiát követelő, a román kormánynak címzett beadványt, amelyet a március 10-i Székely Szabadság Napja elnevezésű marosvásárhelyi demonstráció résztvevői közfelkiáltással fogadtak el.

Az aláírók névjegyzékéhez mellékelt kísérőlevélben a demonstrációt kezdeményező SZNT azt kérte a bukaresti kormánytól: fogadja küldötteit, hogy bemutathassák a tüntetők álláspontját a Székelyföld jövőjével, a romániai területi-közigazgatási átszervezéssel kapcsolatban.

A petíciót a demonstráció szónokai személyesen adták át március 10-én a kormány Maros megyei képviselőjének. Corneliu Grosu, Maros megye prefektusa később megjegyezte, hogy a dokumentumon sem aláírás, sem pecsét nem szerepelt.

"Harmincezer tüntetőnek nincs fejléce, sem bélyegzője. Szerintünk a nyilvánosság előtt, a kamerák kereszttüzében lezajlott felolvasása és elfogadása kellően hitelesíti a beadványt" - mutatott rá Izsák Balázs. Hozzátette: azért gyűjtöttek mégis aláírásokat, mert ezzel is nyomatékot lehet adni a beadványnak, használ az autonómia ügyének.

Elmondta: a Magyar Polgári Párt támogatásával a Székelyföldön összegyűlt hétezer aláírás másolatát és a több mint 32 ezer internetes aláíró névjegyzékét postán küldték el a bukaresti kormánynak, amelytől eddig semmilyen választ nem kaptak március 10-i beadványukra. A hatóságok álláspontjára csak a sajtóban tett megjegyzéseikből következtetnek.

"Azt várjuk a román kormánytól, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközi kötelezettségvállalásait és a közigazgatási reformot a helyi közösségek akaratára építse: helyi népszavazáson dőljön el az, hogy egy helyi közösség milyen régióhoz fog tartozni" - mondta az SZNT elnöke. Úgy vélekedett, lehetőséget kell teremteni arra, hogy a helyi közösségek szabad társulásokat hozzanak létre, ami időigényes folyamat.

"Ha nincsenek felkészülve a régiók kialakítására, akkor azt el kell halasztani, de nem szabad ráerőltetni az országra egy elképzelést, csak azért, mert egy párt, vagy politikus presztízse ezt követeli - mondta Izsák Balázs.

A román kormány a székelyföldi megyéket három másik megyével közös régióba tagolná, amelyben a magyarság aránya nem érné el a 30 százalékot. A történelmi Székelyföldön a magyarság az összlakosság csaknem 75 százalékát teszi ki.