Vannak vidékek, ahol már sok eső esett, de van, ahol még mindig kevés a lehullott csapadék. A gazdák elkezdték a tavaszi mezőgazdasági munkálatokat, folyamatban van a műtrágyázás, a tavaszi szántás és vetés annak függvényében, hogy mennyire vizes vagy száraz a talaj.

Kedden négyzetméterenként tizenhárom liter eső esett, szerdán tíz, az előrejelzések szerint pedig újabb esőzésekre lehet számítani — tájékoztatott Czier Tibor, a tasnádszántói mezőgazdasági társulás vezetője. A Tasnád környéki földekre nem kellene több eső, ugyanis az agyagos földeknek nem jó a sok csapadék, Nagykároly környékén viszont még szükség van csapadékra. Most kezd fejlődni a repce és a búza, ekkor végzik a fejtrágyázást. A legnagyobb mennyiségben kijuttatott három növényi tápelem közül a foszfor és kálium gyakorlatilag nem mozog a talajban, ezért célszerű ezek teljes mennyiségét az alapművelés előtt kijuttatni és mélyen bedolgozni a termőrétegbe. Mivel ezekkel a tápanyagokkal a talaj feltölthető, nagyobb adagok kijuttatásával többéves tartamhatás érhető el, így a trágyázási rendszer könnyen összhangba hozható a talaj periodikus mélyművelésére irányuló talajművelési rendszerekkel. A nitrogénműtrágya talajba dolgozására legalkalmasabb a talaj felületére történő kijuttatás és sekély talajba keverés, mivel a csapadék lemossa a hatóanyagot a növényzet gyökeréhez. Csak rossz vízbefogadó képességű talajon és száraz éghajlat esetén indokolt a nitrogénműtrágya egy részének mélyebb bedolgozása.

Czier Tibor szerint az időjárástól függ, hogy az ősszel vagy a kora tavasszal kijuttatott nitrogén érvényesül-e jobban. Az agyagban gazdag talajon, száraz éghajlaton a kevés csapadék hatására lassú a bemosódási folyamat, így a tápanyag nem kerül olyan mélyre, hogy a gyökerek ne vehetnék fel. Csapadékos tájakon azonban a bőséges téli csapadék hatására nagymérvű lesz a nitrogénkimosódás, ezért elengedhetetlen a tél végi, kora tavaszi fejtrágyázás, a növényzettel nem fedett talajon pedig nem végezhető nitrogén-készlettrágyázás. Kevésbé kötött és homokos talajokon, az őszi vetésű kultúráknál — őszi gabonák, őszi káposztarepce — az ősszel alaptrágyaként hozzávetőlegesen egyharmad mennyiségben kijuttatott nitrogénen felül a nitrogén többi részét a tavaszi félévben fejtrágyaként megosztva, két részletben célszerű kijuttatni.

Czier Tibor kiemelte, hogy akkor kell műtrágyázni, amikor a növény elkezd dolgozni, hogy vegye fel a trágyát. A tasnádszántói mezőgazdasági társulás a műtrágyázás felénél jár, de azok sem késnek el, akik még nem kezdték el. Sok helyen az a gond, hogy nem tudnak rámenni a talajra a gépek. Fontos, hogy a földön ősszel végezzenek egy alaptrágyázást, tavasszal pedig egy nitrogéntrágyázást. A nitrogéntrágyát nem szabad nagy mennyiségben szórni, mert a növény azt nem képes egyszerre felszívni, a műtrágya pedig a vízzel eltávolodik a földről. Ezért kell több alkalommal adagolni.

Tasnád környékén még nem kezdték el a vetést. Ebben az évben elég nagy mennyiségben vetnek mustárt. Ennek kettős szerepe van: az egyik az, hogy pusztítja a talajból a kártevőket, ugyanis a mustár szárában vannak olyan illóolajok, amik a kártevők ellenségei; a másik pedig az, hogy kiváló zöldtrágya. A közeljövőben olyan mustárt vetnek, ami vetőmagot termel, majd azt elvetik, hogy zöldtrágya nőjön belőle, de a mustár nagyon sok oxigént is termel.

Czier Tibor arról is beszélt, hogy gondok vannak bizonyos vetőmagok beszerzésével. Nem lehet vásárolni például bizonyos fajta napraforgómagokat és kukorica-vetőmagokat.

Elek György