Az ombudszman visszahívása, valamint a parlament két háza elnökének a leváltása után elkezdődött Traian Basescu államelnök felfüggesztésének procedúrája, ami könnyen USL–diktatúrához vezethet.

A tizenöt oldalas anyagban fel vannak sorolva azok az elnöki nyilatkozatok és megnyilvánulások, amelyek megsértik Románia alkotmányát. Basescu–elnök számtalan esetben túllépte hatáskörét, ezzel rontotta Románia tekintélyét, hiszen az elnök feladata az, hogy egyensúlyt teremtsen a politikai pártok között, vitás helyzetekben pedig közvetítő szerepet töltsön be. A parlament két háza elé kerülő anyagban találhatók azok az esetek, amikor kormányváltás esetén ugyanazt a személyt nevezte meg többször miniszterelnöknek, olyan bejelentéseket tett, amelyek a miniszterelnök hatáskörébe tartoznak, határozottan kiállt a PD–L mellett, befolyásolta az igazságszolgáltatást stb. Ahhoz, hogy könnyebb legyen az államelnök eltávolítása, a kormány rendeletet fogadott el, amellyel megváltoztatta a referendum törvényt, melynek értelmében a népszavazás nem csak akkor érvényes, ha a szavazásra jogosultaknak fele plusz egy vesz részt a szavazáson, hanem annak sikerességéhez elegendő, ha a résztvevők fele plusz egy igennel szavaz. A parlament lehetőséget ad arra, hogy Traian Basescu a két ház egyesített ülésén védekezhessen. A sikerül az elnököt felfüggeszteni, az új elnök megválasztásáig Crin Antonescu, a PNL elnöke, az USL társelnöke látja el az elnöki teendőket.

Változás minden szinten

A nép ügyvédje, valamint a szenátus és a képviselőház elnökeinek leváltása után a kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) elkezdte a procedúráját Traian Basescu államelnök felfüggesztéért.

Az államelnök felfüggesztésének procedúrája azzal kezdődik, — nyilatkozta kérdésünkre Erdei D. István RMDSZ–es parlamenti képviselő — hogy a két ház együttes ülésén bemutatják az elnök felfüggesztéséről szóló dokumentumot, amit elküldenek véleményezésre az Alkotmánybírósághoz. Huszonnégy óra a legrövidebb határidő, amit meg lehet szabni a véleményezésre, ami azt jelenti, hogy pénteken a két ház együttes ülésén lehet szavazni és harminc napon belül (ez lehet egy–két hét is) ki lehet írni a referendumot, amelyen Románia lakossága megerősíti a parlament döntését. Basescu elnök ellen volt már referendum, akkor a lakosság nem értett egyet a parlament döntésével. Az RMDSZ amiatt tartózkodott a hétfői szavazásokon, mert úgy érzi, hogy itt a két párt háborújáról van szó, az RMDSZ számára viszont az a fontos, hogy működjenek a demokratikus intézmények, tartsa be mindenki az alkotmányt. Az RMDSZ–nek az volt az álláspontja, hogy ilyen módon nem lenne szabad visszahívni az ombudsmant és leváltani a két ház elnökét.

Günthner Tibor szenátor is azt nyilatkozta, hogy: „Ez nem a mi meccsünk. A végcéllal egyet értünk, de az eszközök nem a legszabályosabbak. Jogállamisági problémák merülnek fel, hiszen nincsenek betartva a procedúrák.”

Günthner Tibor elmondta, hogy a román parlamentben mindig sajátos módon alakult ki egy új többség. Nem a pártok egyes tagjai változtatják meg az álláspontjukat, hanem azok a képviselők, akik mikor ide, mikor oda állva irányítják a mérleg nyelvét. „Nekünk semmi kifogásunk nincs Vasile Blaga vagy Roberta Anastase ellen — fogalmazott a szenátor —, de elfogadhatónak tartjuk, hogy az új parlamenti többség a saját embereit akarja ezekbe a funkciókba helyezni. A probléma az, hogy ezek a leváltások nem az alkotmányos előírásoknak megfelelően történnek. A nép ügyvédjét például azért váltották le, mert az jól végezte a dolgát, ami akadályozta az USL terveinek a megvalósítását. Az Alkotmánybíróság az államelnökről valószínűleg azt fogja véleményezni, hogy vannak jelei annak, hogy Traian Basescu alkotmányt sértett, de nem merítette ki az alkotmánysértés fogalmát. A törvény szerint az államelnököt akkor lehet tisztségéből felmenteni, ha az súlyos alkotmánysértést tesz, nincs azonban leszögezve, hogy mitől kezdve súlyos egy alkotmánysértés. Az Alkotmánybíróság véleménye egyébként konzultatív jellegű, a döntés a parlament kezében van.

Elek György