A testület két ízben is megvitatta a módosító javaslatokat, az első, kedvező véleményezést követően ugyanis, egy tévedés miatt visszahívták a jogszabálytervezetet, majd újabb jelentést szövegeztek meg és küldtek el a plénumnak.

A tervezet leszögezi, hogy a veszélyhelyzetet a kormány rendelheti el a belügyminiszter javaslatára, legtöbb 30 napos időtartamra, amelyet további 30 nappal meghosszabbíthatnak. A veszélyhelyzet elrendelhető az ország egész területére vagy csak bizonyos településekre. A képviselőház jogi bizottsága által elfogadott egyik módosítás értelmében amennyiben a veszélyhelyzetet az ország területének legalább felére rendelik el, ezt a parlamentnek is jóvá kell hagynia öt napon belül. Amennyiben a törvényhozás elutasítja a veszélyhelyzet jóváhagyását, az azonnali hatállyal megszűnik. A szenátusban elfogadott változat szerint csak akkor lett volna szükség a parlament jóváhagyására, ha a veszélyhelyzet az ország egész területére vonatkozna. A tervezet azt is előírja, hogy a parlament módosíthat a kormány által a veszélyhelyzet idején elrendelt intézkedéseken.

Egy másik módosítás szerint - amelyet a nemzeti liberális párti Florin Roman terjesztett elő - a tervezet a Hivatalos Közlönyben való megjelenésétől számítva lép hatályba. Ennek a kitételnek a bevezetését azonban a Szociáldemokrata Pártot képviselő Alfred Simonis kezdeményezésére ismét külön szavazásra bocsátják a plénumban, az alkotmány értelmében ugyanis a törvények a Hivatalos Közlönyben való megjelenésük után három nappal vagy egy későbbi időponttól lépnek érvénybe.

A jogi bizottság ismét beemelt a tervezetbe a korlátozásokkal kapcsolatos néhány cikkelyt, amelyeket egy nappal korábban törölt a felsőház. A testület által elfogadott egyik módosító javaslat lehetővé teszi a 15 ezer négyzetméteresnél kisebb kereskedelmi központok megnyitását. A tervezetről döntő házként szavaz a képviselőház.

AGERPRES