A hazai középiskolák toplistáján országosan 1201 tanintézményt rangsoroltak, megyénkből 23-at. A legjobb szatmári líceum a Mihai Eminescu Főgimnázium, míg a legjobb magyar tagozattal is rendelkező középiskola a Nagykárolyi Elméleti Líceum lett.

A hagyományokhoz híven az admitereliceu.ro portál idén is elkészítette a romániai középiskolák toplistáját, országosan összesen 1201 tanintézményt, megyénkből pedig 23-at rangsorolt. A felmérés alapján tavaly ismét a bukaresti Sfântul Sava Főgimnázium bizonyult a legerősebb középiskolának. Országos szinten a második helyet a bukaresti Gheorghe Lazăr Főgimnázium foglalja el, míg a harmadik helyre a kolozsvári Emil Racoviţă Főgimnázium került. Szatmár megyei szinten a Mihai Eminescu Főgimnázium lett a legjobb, idén sikerült bekerülnie a százas toplistába, a 78. helyen végzett az országos ranglistán. A felmérést végzők összeállításukban figyelembe vették a 2017-es tanévben az adott középiskolába felvételizők bejutási átlagát, a középiskolások érettségi eredményeit és az érettségizők sikerességi arányát. A Szatmár megyei ranglistát a Mihai Eminescu Főgimnázium (országosan a 78.) vezeti, a második helyen a Ioan Slavici Főgimnázium (161.), a harmadikon a Johann Ettinger Német Líceum (208.), a negyediken a Doamna Stanca Főgimnázium (216.), az ötödiken a Nagykárolyi Elméleti Líceum (217.), a hatodikon a Kölcsey Ferenc Főgimnázium (277.), a hetediken a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum (337.) végzett. A Szatmárnémeti Református Gimnázium ezúttal nem került a megye legjobb tíz középiskolája közé, a 2017-es adatok alapján országosan a 643., megyei viszonylatban pedig a 12. helyen végzett. Az admitereliceu.ro portál szerint megyénkben az elmúlt iskolai évben a Constantin Brâncuşi Faipari Iskolacsoport szerepelt a leggyengébben, az utolsó előtti helyen a Traian Vuia-Unio Szakképző Líceum végzett, amelyet a szatmárnémeti George Emil Palade Élelmiszeripari Szakközépiskola előz meg.

A középiskolák rangsorában elfoglalt helyükről a magyar tannyelvű középiskolák igazgatóit kérdeztük.

Pataki Enikő, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium igazgatónője elmondta, hogy ez az összeállítás minden évben elkészül, s ebből pontosan látszik, hogy a román tannyelvű középiskolákban magasabbak a felvételi jegyátlagok, míg a magyar tagozatokon átlagosan gyengébbek az osztályzatok. Az egyik mérőszám az érettségi eredményét veszi figyelembe, ez már a középiskolában végzett munka eredményét tükrözi, azonban a kilencedikes felvételi eredmény nem feltétlenül minősíti a szóban forgó iskolát, hiszen a más tanintézményekből érkező nyolcadikosok eredményeit mutatja. „Az eredmények hellyel-közzel reálisak, főleg az érettségi jegyeket tekintve, ami állandóan hullámzó teljesítmény. Örömünkre szolgál, hogy évről évre sikerül a toplista első harmadába bekerülni, és megyei viszonylatban a legjobb magyar középiskolák között maradni. Nyilvánvaló, hogy elégedettek akkor lehetnénk, ha jobb eredményt tudnánk felmutatni” — összegzett Pataki Enikő.

Ádámkó István, a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója szintén rávilágított, hogy ezt a toplistát minden évben összeállítják, ám meglátása szerint egy iskolát többféleképpen lehet mérni, a statisztikák mindig sarkítanak. „A toplista ad egy képet az iskoláról, de csak egy redukcionista szemléletmód által. Ahhoz, hogy egy iskola eredményességéről, teljesítményéről teljes képet kaphassunk, legalább 100 faktort kell mérni. Az iskolák mérése minden országban más és más, én nem tartom relevánsnak a most közzétett listát, mert nem mutatja sehol azt a hozzáadott értéket, amit a gyerekek kapnak egyes iskolákban. Természetesen az oktatási eredmények fontosak, de ettől sokkal többet kellene mérni az iskolák rangsorának összeállításakor” — mutatott rá Ádámkó István.

Póti Eduárd, a Szatmárnémeti Református Gimnázium igazgatója elmondta, hogy érdekes az iskolákról készült toplista, mely csak két kritérium alapján sorolja be az intézményeket, s bár reális adatokat tükröz, de valóságos sorrendet ezek alapján nem lehet felállítani. „Külföldön legkevesebb 15–20 kritérium alapján mérik az iskolák teljesítményét. Minden iskola képvisel valamilyen hozzáadott értéket, amit ez a lista nem vesz figyelembe. Az eredmények alapján nem gondolom, hogy kevésbé színvonalas iskola lennénk. Arról van szó, hogy volt egy gyengébb generáció, mely rosszabbul teljesített, ugyanakkor az is rontotta a tavalyi érettségi eredményeinket, hogy több korábbi generációból elmaradt fiatal jelentkezett az érettségire, és közülük kevésnek sikerült a vizsga. A rangsor alapján mind országos, mind pedig megyei viszonylatban a középmezőnyben vagyunk, ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk a sok munkáról, amit az eredményeink tükröznek” — fogalmazott Póti Eduárd.

„Természetesen örülünk”

A középiskolák országos ranglistáját szemezgetve a nagykárolyiaknak is van mire büszkének lenniük, hiszen a Nagykárolyi Elméleti Líceum megyei szinten 5. helyen végzett, megelőzve a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumot, s ezáltal Szatmár megye legjobb magyar középiskolájaként szerepel a rangsorban. Országos szinten a 217. helyen végzett az iskola, tavalyhoz képest majdnem harminc helyet javítva, igaz, jócskán lemaradva a két évvel ezelőtti 137. helyezéséhez képest. „Ha összesítésben nézzük ezt az eredményt, akkor azt mondom, hullámzó teljesítményt nyújtottunk. Ha viszont a megyei eredményeket nézem, akkor úgy vélem, van mire büszkének lennünk, s természetesen örülünk és büszkék is vagyunk úgy diákjainkra, mint pedagógusainkra. Mindig kemény munka van a jó eredmények mögött, s azt tudom mondani, a részünkről mindent megteszünk, hogy tovább javuljunk. Nem egyszerű ez mostanában, amikor egymást érik a szabadnapok, és a pedagógus munkáját is felemészti a bürokrácia. Ennek ellenére próbáljuk tenni a dolgunkat: órát tartunk, leckét adunk le, visszakérdezünk, tudásszintet mérünk fel. Tesszük, amit — véleményem szerint — egy tanárnak tennie kell” — nyilatkozta megkeresésünkre Zsidó Sándor, az Elméleti Líceum igazgatója.