„A Kárpát-medencei Összefogás Fórum egy olyan ünnep, amely megmutatja, hogy a magyarság által javasolt térségi együttműködés milyen óriási felhajtóerőt jelent. A magyar kormány az agrárpolitikában is odafigyel a nemzeti összetartozásra és a külhoni magyarságra. Élő és egyre szorosabb kapcsolatunk van a külhoni gazdákkal, falugazdászokkal, borászokkal. Megosztjuk, amink van, hogy több legyen, és tanúbizonyságát adjuk az egymás iránti szolidaritásnak, az együttműködés erejének” – jelentette ki Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a rendezvényen, amelyen a Partiumi Falugazdász Hálózat tagjai is részt vettek. 
Az eseményen elismerésben részesült a Partiumi Falugazdász Hálózat részéről Bartos Tímea és Huszár Antal, az Év Kárpát-medencei Falugazdásza pedig Nagy László  lett. 

A külhoni magyarság hetven százaléka él vidéken és jelentős részük foglalkozik mezőgazdasággal. Az a cél, hogy a szülőföldjükön tudjanak boldogulni, értéket előállítani, megélhetést biztosítani a családjaiknak — hangsúlyozta Farkas Sándor. Mint kifejtette, a magyar-magyar kapcsolatokat erősítő kezdeményezések közül az egyik legeredményesebb és leghatékonyabb program a Kárpát-medencei Falugazdász Program, amely 2018-tól indulhatott el a külhoni régiókban. A falugazdászokon keresztül élő kapcsolat alakult ki a külhoni gazdákkal. A gazdálkodók közül egyre többen kezdik felismerni ennek jelentőségét, hiszen növekvő számban fordulnak a falugazdászokhoz segítségért, legyen az szakmai vagy pénzügyi jellegű. Beszédében kitért a történelmi borvidékek megújítását célzó programra, a mezőgazdasági szakképzés megerősítésére és arra, hogy kiemelt prioritásként tekintenek a magyar nyelvű közép- és felső fokú agrárképzés támogatására.

Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár úgy fogalmazott: a nemzetpolitikát alapvetően nem Budapesten valósítják meg, az a nemzet egészének szól. Mindenütt jelen kell lenni, ahol magyarok élnek, magyar közösségek vannak – húzta alá. Az államtitkár a nemzetpolitika területén kiemelt jelentőségűnek nevezte a hálózatok építését a média, a vállalkozások, a gyermekorvosok, a pszichológusok, a pedagógusok esetében. Kitért a hálózatok fontosságára a testvérvárosi kapcsolatoknál, az önkormányzatoknál, a történelmi egyházak együttműködésénél és a gazdáknál is, utóbbiak – mint mondta – a Kárpát-medence legnagyobb hálózatát képviselik. Rámutatott: a határon túli magyarság családi vállalkozásainak mintegy 20 százaléka foglalkozik mezőgazdasággal. Mint hangsúlyozta: „akié a föld, azé a haza, és akié a föld, azé a jövő. Ez nem csak száz évvel ezelőtt volt igaz, hanem ma is érvényes és száz év múlva is az lesz.”

Hírszerkesztő

SZÓLJON HOZZÁ FACEBOOKON!