A Csíksomlyó expressz a Dunántúlról, Szombathelyről indult a kora hajnali órákban, majd Sopron, Kapuvár, Csorna, Győr, Komárom és Tatabánya érintésével érkezett Budapestre, a Keleti pályaudvarra. A Csíksomlyó expressz és a Székely gyors Budapestről Szolnokon, Püspökladányon át egymással összekapcsolva indult Erdély felé, majd tovább halad a Nagyvárad-Kolozsvár-Dés-Déda-Gyergyószentmiklós-felcsíki, alcsíki falvak útvonalon Székelyföld felé.
A mintegy fél kilométer hosszú különvonat közel 1500 zarándokot visz a csíksomlyói búcsúra. A vonatok a szentmise utáni napon tovább indulnak a történelmi Magyarország ezeréves határára, Gyimesbükkre, ahol a zarándokok egész napos ünnepségen vehetnek részt és átadják a székely-csángó-magyar gyerekek javára a vonaton gyűjtött adományokat.
A Székely gyors és a Csíksomlyó expressz közös szerelvényét vontató mozdony díszítésével a Kossuth-díjas székely íróra, Tamási Áronra emlékeznek a szervezők.

Csíksomlyón az első búcsújárást a hagyomány szerint 1567-ben tartották, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. Csík, Gyergyó és Kászon népe pünkösd szombatján Csíksomlyón gyülekezett, Szűz Mária segítségét kérte, majd legyőzte a fejedelem seregét a Hargita Tolvajos-hágójában. A diadal után újfent Csíksomlyón adtak hálát, egyben fogadalmat tettek, hogy ezután pünkösd szombatján minden évben elzarándokolnak oda.

Hírszerkesztő

SZÓLJON HOZZÁ FACEBOOKON!