A Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar zongoraművész és zeneszerző, érdemes művész 1943. július 8-án született, és kilencéves korában, édesapja biztatására kezdett el zongorázni. Klasszikus zenét tanult, azonban már korán elkezdett érdeklődni a dzsessz iránt.

A Bartók Béla Zeneművészeti Konzervatórium elvégzése után olyan zenészekkel játszott együtt, mint Tomsits Rudolf, Kőszegi Imre vagy Pecek Lakatos Géza.
Feltűnt Kovács Andor gitáros együttesében is, majd a ’60-as évektől saját zenekarait irányította. LDL nevű triójával megosztott első díjat nyert a Magyar Rádió versenyén, de nemzetközi szinten is szép sikereket aratott: 1970-ben a Montreux-i Jazz Fesztiválon Pege Aladár kvartettjével második helyezést ért el. A fesztivál után sorra kapta a külföldi felkéréseket, melynek csúcsát a Special EFX-szel készített lemezek jelentették.
A ’80-as és ’90-es évek fordulóján több szólóalbuma is megjelent, ebben az időben olyan neves művészekkel dolgozott együtt, mint Bob Mintzer, John Patitucci, Jack DeJohnette, Dave Weckl és Frank Zappa.

A Rákfogó és a Saturnus együttes tagjaként jelentős szerepet játszott a fúziós zene hazai terjedésében, de nem feledkezett meg klasszikus gyökereiről sem: aktívan kísérletezett a komolyzene és a jdzsessz ötvözésén. Fontosnak tartotta a fiatal zenészgeneráció képzését is, a ’70-es évektől a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola dzsessz-zongora szakán tanított.

Színpadi művei is jelentősek: 1975-ben mutatták be a Piros karaván című musicaljét, amelyet az Egyszer egy cigánylány és a Cigánykerék követett. A Rock Színház jóvoltából a Szegedi Szabadtéri Játékokon is bemutatkozhatott A bestiával, de ő jegyzi a 2008-ban bemutatott Szentivánéji álom című előadást is a Budapesti Operettszínházban. A 2004-ben megjelent Na dara! (Ne félj!) című albuma a cigány dzsessz műfajteremtő darabja lett.
Munkásságát 1987-ben, Liszt Ferenc-díj ismerték el, 2002-ben érdemes művész lett, 2005-ben Kossuth-díjat, 2006-ban pedig Prima díjat kapott. 2022-ben a Petőfi Zenei Díj Életműdíját vehette át.

Utolsó munkáját – amelyet élete fő művének tekintett és a Biblia képeit dolgozza fel – , a hetven fős zenkarra és negyven fős kórusra írt A tudás fája címmel adta ki szeptember 30-án, a közel kétórás misztériumjátékban megjelennek a dzsessz, a film- és a klasszikus zene elemei egyaránt, de még olyan műfajok is fel-felbukkannak, mint a rap vagy a pop.

Hírszerkesztő