Életének 95., papságának 61. évében Lucian Mureșan bíboros, a romániai görögkatolikus egyház nagyérsek-metropolitája szeptember 25-én délután visszaadta lelkét Teremtőjének - jelentette be közösségi oldalán és honlapján a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség.

Lucian Mureșan bíborost, a romániai görögkatolikus egyház nagyérsek-metropolitáját életének utolsó napjaiban, 2025. szeptember 5-én és 6-án meglátogatta Claudio Gugerotti bíboros, a Keleti Egyházak Dikasztériumának prefektusa, Giampiero Gloder érsek, Románia és a Moldovai Köztársaság apostoli nunciusa, valamint Böcskei László nagyváradi római katolikus püspök, a Romániai Katolikus Püspöki Konferencia elnöke – idézte fel a Gyulafehérvár–Fogarasi Görögkatolikus Főegyházmegye sajtóirodája.

Balázsfalván tett látogatása során Gugerotti bíboros méltatta Lucian Mureșan bíboros hitét és hűségét, valamint odaadását Róma és a szentatya iránt, közvetítve számára XIV. Leó pápa apostoli áldását.

A megpróbáltatásokkal teli napokban a romániai görögkatolikus egyház egésze imádságos közösségben egyesült főpásztorával, kérve az Urat, hogy a Boldogságos Szűz Mária és a boldog vértanú püspökök közbenjárására ajándékozzon számára egészséget, lelki békét és erőt a szenvedésben.

Az eltiltástól a bíborosi kinevezésig

Lucian Mureșan bíboros, a Rómával egyesült romániai görögkatolikus egyház nagyérseke 1931. május 23-án született a Máramaros megyei, ma már Nagybánya részét képező Fernezelyen. Tizenkét gyermek közül ő volt a tizedik. Kora gyermekkorától érezte a papságra szóló hivatást. Asztalosnak tanult, majd a kötelező katonai szolgálat letelte után, 1955-ben megkezdte teológiai tanulmányait a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskolán (a görögkatolikus egyházat valamennyi intézményével együtt 1948-ban megszüntette az elnyomó rendszer). Negyedéves volt, amikor – az 1958–1959-es tanévben – a kommunista hatóságok (négy görögkatolikus társával együtt) kötelezték a teológia elhagyására, ellenkező esetben kilátásba helyezték annak bezárását.

A teológiáról történt kizárása után Lucian Mureşan kőbányában, szakképzetlen munkásként kereste meg a kenyerét. Hű maradt papi hivatásához. A bíboros tavaly ünnepelte pappá szentelésének 60. évfordulóját. Titokban szentelték pappá „katakombai” tanulmányai után: 1964. december 19-én, a görögkatolikus egyház elleni üldözés közepette, örömmel, de hatalmas kockázat vállalásával fogadta a papság ajándékát Ioan Dragomir máramarosi segédpüspök kézföltétele által.

Titokban működő papként óriási veszélyeket vállalt, hiszen állandó megfigyelés alatt tartotta a Securitate. Lelkipásztori tevékenységét teljes odaadással végezte: szentségkiszolgáltatásokat, katekéziseket és lelkigyakorlatokat tartott titokban, gyakran éjszaka, hogy elkerülje a hatóságok figyelmét. Emellett a papi hivatásra készülő fiatalok képzését is vállalta, ezzel biztosítva a görögkatolikus egyház túlélését 1989-ig.

A rendszerváltás és a Rómával egyesült görögkatolikus egyház újbóli törvényes működésének visszaállítása után Lucian Mureșan gyorsan előlépett az egyházi hierarchiában. Szent II. János Pál pápa 1990. március 3-án nevezte ki Máramaros püspökévé. Ezt követően 1994. július 4-én a Gyulafehérvár–Fogarasi Görögkatolikus Egyházmegye érsekévé és a romániai görögkatolikus egyház metropolitájává nevezte ki, beiktatása 1994. augusztus 24-én volt Balázsfalván.

XVI. Benedek pápa 2005. december 14-én, amikor a romániai görögkatolikus egyháztartományt főegyházmegyei rangra emelte, Lucian Mureșant nagyérsekké nevezte ki. Példamutató élete és szolgálata elismeréseként 2012. február 18-án a vatikáni Szent Péter-bazilikában a pápa bíborossá kreálta. Lucian Mureşan így a harmadik volt, akit – Iuliu Hossu (1885–1970) kolozsvár-szamosújvári püspök és Alexandru Todea (1912–2002) balázs­falvi érsek-metropolita után – a kommunista korszakban hitvalló és számtalan esetben vértanú romániai görögkatolikus egyház főpásztorai közül a bíborosok közé emeltek.

A nagyérsek-metropolita minden alkalmat megragadott – írta a gyulafehérvári érsekség még bíborossá történő kinevezésekor –, hogy felelevenítse Tiszteletreméltó Márton Áron püspök emberi és főpásztori nagyságát, életszentségét: „Márton Áron az én püspököm volt. Most is naponta kérem a jó Istent, ha úgy akarja, mutassa meg az egész világnak, mutassa fel egyházának eme nagy főpap lelki szépségét, jellemszilárdságát és a hősiesség erényeinek ragyogását. Ameddig az Úristen élnem enged ezen a földön, ebben a siralomvölgyben, Márton Áron püspök lesz legszemélyesebb tanácsadóm, életem irányítója, mindenkoron meghatározó személyisége.”

Ahogyan ő maga vallotta Márton Áron püspökről, immár Lucian Mureșan bíboros is példaként és tanúságként marad meg nemcsak saját egyházának, hanem az egész katolikus világnak: a hit, a hűség és a főpásztori nagyság maradandó jelképeként.

Hírszerkesztő