Elhalasztotta hétfőn a polgári peres ügyekben illetékes legfőbb skóciai bíróság a jogerős döntést arról, hogy Boris Johnson brit miniszterelnök jogszerűen eleget tett-e annak a törvénynek, amely előírta számára, hogy kezdeményezze a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) halasztását.

Johnson szombat éjjel kezdeményezte az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a jelenleg október 31-én esedékes kilépés halasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig, miután a parlament a törvényben foglalt határidőre, szombaton brit idő szerint 23 óráig nem hagyta jóvá a Brexit feltételeit rögzítő megállapodást és a megállapodás nélküli Brexithez sem járult hozzá.

Johnson azonban hivatalos aláírás nélkül küldte el levelét Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének, ráadásul mellékelt egy másik levelet is, amelyben közölte, hogy károsnak tartaná, ha az EU megadná a kért halasztást.

Az Edinburghban ülésező Court of Session eljáró tanácsának hétfőn kellett volna döntenie egy civil kereset alapján arról, hogy ilyen formában teljesült-e a Brexit halasztását előíró törvény.

A skót polgári főbíróság azonban elhalasztotta a döntést. A tanácsvezető bíró közölte: a végzés előtt meg akar győződni arról, hogy Johnson kormánya maradéktalanul, a hosszabbítási kezdeményezés elbírálásának teljesen folyamatában eleget tesz-e jogi kötelezettségeinek.

A bírói testület ezzel gyakorlatilag azt mondta ki, hogy Boris Johnsonnak el kell fogadnia, ha az Európai Unió jóváhagyja a halasztási folyamodványt, és nem tehet olyan lépést, amely a Brexit tényleges halasztását akadályozná. A végzés egyetlen lehetséges értelmezése szerint a bíróság ebben az esetben tekintené úgy, hogy a halasztást előíró törvényt a brit kormány maradéktalanul teljesítette.

A londoni alsóház - a kormányzó Konzervatív Párt számos, a frakcióból azóta kizárt képviselőjének támogatásával - a múlt hónap elején fogadta el azt az ellenzéki kezdeményezésű törvénytervezetet, amely megtiltja az Egyesült Királyság megállapodás nélküli kilépését az Európai Unióból a Brexit október 31-i határnapján.

A törvény lényege az, hogy ha október 19-ig a brit parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig.

Mivel a halasztás kezdeményezésének elkerüléséhez szükséges egyik törvényi kritérium sem teljesült szombatig, Johnson megírta a halasztást kezdeményező levelét, de egyes jogi szakvélemények szerint hiteles aláírás nélkül, és az EU-t gyakorlatilag a halasztási kérés elutasítására kérő kísérőlevéllel együtt kérdéses a kezdeményezés jogszerűsége.

Ha az Európai Tanács hozzájárul a kilépés elhalasztásához, a brit kormányfőnek a törvény szerint kötelessége haladéktalanul tájékoztatni az Európai Tanács elnökét arról, hogy az Egyesült Királyság is beleegyezik az uniós testület által jóváhagyott halasztásba.

A brit törvény alapján ha az Európai Tanács nem január 31-ig, hanem más időpontig terjedő halasztásról dönt, ezt a londoni parlament elé kell terjeszteni, és az alsóháznak ebben az esetben jogában állna szavazni arról, hogy jóváhagyja-e az EU által javasolt új Brexit-határnapot.