A kormány pénteki ülésén elfogadta az állami költségvetés és a társadalombiztosítás költségvetésének tervezetét a 2019-es esztendőre — jelentette be tegnap Eugen Teodorovici pénzügyminiszter.

A tárcavezető közlése szerint a minisztérium honlapján közzétett eredeti változathoz képest történtek módosítások, miután megbeszélték a tervezetet a Gazdasági és Szociális Tanáccsal, a Pénzügyi Tanáccsal és más társadalmi szereplőkkel. Teodorovici elismételte a 2019-es költségvetés sarokszámait: 1022,5 milliárd lejes nemzeti össztermék (GDP), ami 5,5 százalékos növekedést jelent 2018-hoz képest, 5163 lejes bruttó átlagbér és átlagosan 5,282 millió alkalmazott. A miniszter „rendkívül fontosnak” nevezte, hogy a jelenlegi kormánykoalíció vezetése idején három év alatt 33 százalékkal nő a nemzeti össztermék, és idén átlépi az 1000 milliárd lejes küszöböt. A tárcavezető kiemelte, hogy a kormánykoalíció közös erőfeszítéseinek eredményeként az államháztartás GDP-arányos hiánya 2,55 százalék alatt marad, amivel eleget tesznek a Maastrichti Szerződés vonatkozó előírásának. 49,65 milliárd lejt, azaz a bruttó hazai termék (GDP) 4,86%-át fordítják beruházásokra, ez 45 százalékkal több, mint 2018-ban — jelentette be Viorica Dăncilă miniszterelnök. „A közlekedési minisztérium jelentős összeggel, hatmilliárd lejjel, azaz 74,4%-kal kap többet, mint tavaly” — mondta a kormányfő. Elmondása szerint „rekordösszeg” jut a helyi önkormányzatoknak is, amelyek 47,9 milliárd lejből gazdálkodhatnak, ez 19,3%-kal több, mint egy évvel korábban, ugyanakkor náluk marad a jövedelemadó teljes összege, amit 22,2 milliárd lejre becsülnek a tavalyi 15 milliárd lejhez képest.

Eugen Teodorovici pénzügyminiszter a kormány pénteki ülése után elmondta, hogy még aznap elküldik a parlamentnek a költségvetést, és bízik benne, hogy a törvényhozói testület gyorsan elfogadja. A miniszter kiemelte: amennyiben bekövetkezik az 5,5 százalékos növekedés, a költségvetés először fogja meghaladni az 1000 milliárd lejt, hiszen becslésük szerint a bruttó hazai termék (GDP) értéke eléri az 1022 milliárd lejt (215 milliárd euró). Ez 33 százalékkal nagyobb a 2016-os 765 millió lejes GDP-hez képest, azóta van ugyanis kormányon a jelenlegi szociálliberális koalíció — emlékeztetett a miniszter.

Teodorovici felhívta a figyelmet arra, hogy az államháztartási hiánycélt csak akkor sikerül elérni, ha a beruházások megvalósulnak, ezeket nem kell elodázni bürokratikus akadályok miatt, ezért azt ígérte, a kormány szigorúan nyomon követi a közberuházásokat.

A költségvetés a tervezett bér- és nyugdíjemeléseket is tartalmazza, így a közszférában az alapbérek a 2018–2020 közötti időszakra beütemezett növekedés egynegyedével fognak emelkedni. A kormány tavaly olyan bértörvényt fogadott el, amely 2022-ig fokozatosan emeli a béreket a közszférában. A nyugdíjak szeptembertől 15 százalékkal nőnek.

Közölte, hogy az államadósság tavaly GDP-arányosan 34,5 százalék volt, idén várhatóan 34,9 százalékra emelkedik, ugyanakkor középtávon 40 százalék alatt fog maradni.

Nyomatékosította, hogy az idei költségvetésnek három prioritása van: az egészségügy, amelynek a költségvetését 6 milliárd lejjel (1,2 milliárd euró) növelték tavalyhoz képest, az oktatás, amely 9,8 milliárd lejjel (2 milliárd euró) kap többet, illetve a közberuházások, amelyeknek a kerete 15,4 milliárd lejjel (3,2 milliárd euró) nő. Ez utóbbin belül a közlekedési infrastruktúrára szánt pénzkeret 6 milliárd lejjel nő 2018-hoz mérten.

A miniszter újságírói kérdésre válaszolva elmondta: bízik abban, hogy a gazdaság teljesítményének köszönhetően idén sikerül elérni a tervezett 5,5 százalékos gazdasági növekedést, dacára annak, hogy az Európai Bizottság 3,8 százalékos bővülést valószínűsített. Teodorovici elismerte, hogy a tavalyi növekedés is körülbelül 4,4 százalékos volt, holott Bukarest eredetileg szintén 5,5 százalékos bővüléssel számolt a 2017-es, csúcsnak számító 7 százalékos növekedés után. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy míg az elmúlt években jelentős összegeket tett ki a nyugdíjalap hiánya, a társadalombiztosítási hozzájárulás terhének a munkáltatókról az alkalmazottakra való áthárításával sikerült megfordítani ezt az irányt, és idén 0,2 százalékos többlettel számolnak. „Amint azt tavaly is mondtuk, a nyugdíjalap első pillére is vonzóvá tehető” — nyomatékosította Teodorovici. A miniszter szerint a nyugdíjalap hiánya 2016-ban a GDP 1,95 százalékára, 2017-ben 1,6 százalékára, 2018-ban pedig a hazai össztermék 0,5 százalékára rúgott.