Bár az önkormányzatok finanszírozása kétséges, az RMDSZ is megszavazta tegnap a költségvetést.

A tegnapi parlamenti szavazáson 255 honatya támogatta, 95-en szavaztak a költségvetés ellen, amelyben 5,5 százalékos gazdasági növekedés mellett GDP-arányosan 2,97 százalékos államháztartási hiánnyal, valamint 3,1 százalékos éves inflációval számoltak. Az euró átlagárfolyamát 2018-ra 4,55 lejben valószínűsítették. A kiadások legnagyobb részét, a bruttó hazai termék (GDP) 10,9 százalékát a szociális juttatások teszik ki, amelyek elérik a 98,6 milliárd lejt (21,4 milliárd euró). A költségvetésben 314,5 milliárd lejre (68,3 milliárd euró) tervezték az összkiadásokat. A bérköltségek a GDP 8,9 százalékát teszik ki. A kormány 38,5 milliárd lejt (8,36 milliárd euró) — a GDP 4,2 százalékát — tervez közberuházásokra fordítani. A katonai kiadások a jövő évben is elérik a GDP 2 százalékát. Ionuţ Mişa pénzügyminiszter korábban leszögezte, hogy a költségvetés tartalmazza a jövő évi bér- és nyugdíjemeléseket. A közszféra számára a költségvetésben előirányzott béralap 17 százalékkal nagyobb az ideihez mérten. A tervek szerint júliustól 10 százalékkal nőnek majd a nyugdíjak. A költségvetési törvény hatályba lépéséhez még Klaus Iohannis elnök aláírása szükséges. Az államfő szerdán kijelentette a büdzséről, hogy annak „bizonyos részei vitathatóak”, de nem kívánt részletesebben állást foglalni.

„Tekintettel arra, hogy a költségvetési törvény számos tekintetben kedvező az erdélyi magyarok számára, és hogy a parlamenti munka során több javaslatunkat is sikerült elfogadtatni, az RMDSZ parlamenti csoportja által meghozott döntés értelmében megszavaztuk a 2018-as állami költségvetést” — nyilatkozta Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora, a felsőház pénzügyi bizottságának tagja a szavazást követően. Tánczos hozzátette, ennek ellenére kétségeink vannak afelől, hogy a költségvetés végrehajtása során, miként oldják meg az önkormányzatok finanszírozását, amelynek számítási képlete jelentősen változik jövőre. „A kormány által kidolgozott finanszírozási képlet elfogadható része, hogy minden önkormányzatnak lesz egy minimális működési költsége, lakosonként 750 lej. Ez az összeg ugyanakkor nem lehet kisebb 1 millió lejnél a községek esetében, legalább 3 millió lejnek kell lennie a városok, és minimum 5 millió lejnek a municípiumok esetében. Ez a megoldás elsősorban a kisebb községeknek kedvez” — hangsúlyozta Erdei D. István, a képviselőház pénzügyi bizottságának tagja. A kiesés egyensúlyozása érdekében kidolgozták azt a korrekciós rendszert a költségvetésben, amely biztosítani hivatott, hogy 2018-ban egyetlen önkormányzatnak sem lehet kisebb költségvetése, mint 2017-ben. Ha az első félévi mutatók azt jelzik, hogy az éves költségvetése kisebb lesz az ideinél, akkor ezt a kormány köteles korrigálni az első félév végén. Ez alól várhatóan azok az önkormányzatok lesznek kivételek, amelyek 2016-ból és 2017-ből rendelkeznek pénztartalékokkal.