A jelenlegi fejlesztési régiók nem életképesek, kisebb és több fejlesztési régióra lenne szükség — hangzott el Cseke Attila március 21-i sajtótájékoztatóján az RMDSZ szatmárnémeti székházában.

Tegnap az RMDSZ szatmárnémeti székházában tartott sajtótájékoztatót Cseke Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő, jelen voltak az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti csoportjának tagjai: Pataki Csaba szenátor, valamint Kereskényi Gábor és Erdei D. István parlamenti képviselők. Pataki elmondta, hogy az RMDSZ a decentralizációért küzd, ennek eléréséhez nem kell sem az alkotmányt, sem a törvényeket módosítani.

Cseke Attila szakemberek által elvégzett számításokra és elemzésekre hivatkozva ismertette az RMDSZ álláspontját az ország régiókra való felosztásával kapcsolatosan. Európai jogszabály nincs arra vonatkozólag — hangsúlyozta —, hogy adminisztratív régiókat kell létrehozni, arra viszont van jogszabály, hogy a fejlesztési régiók milyen szabályoknak kell megfeleljenek. Románia a paradoxonok országa, mert úgy akar adminisztratív régiókat létrehozni, hogy nincs rá európai kötelezettség, viszont a jelenlegi nyolc fejlesztési régió esetében, melyek nem felelnek meg az unió által előírt kritériumoknak, a kormányzó pártok nem akarják elfogadni a módosítások szükségszerűségét. Cseke Attila statisztikai adatokkal mutatta be a régiók közötti fejlődési különbségeket.

Nyolc vagy tizenhat?

Ha a jelenlegi nyolc fejlesztési régió esetében összehasonlítjuk a vásárlóerő és a nemzeti össztermék egy főre lebontott adatait — fejtette ki Cseke —, akkor azt láthatjuk, hogy 1995-ben a nyolc fejlesztési régióból négy (központi, délkeleti, Bukarest és a nyugati) haladta meg az országos átlagot. 2011-re a nyolc fejlesztési régióból már csak kettő (Bukarest és a Temesvár központú nyugati régió) haladta meg az országos átlagot. Ezek a számok is azt bizonyítják, hogy a nyolc régió szerkezete nem a régiók és a régiókon belüli megyék felzárkózását segítette, hanem éppen fordítva, hat régió esetében leszakadáshoz vezetett.

Ezek az adatok bizonyítékai annak, hogy a mai fejlesztési régiók nem életképesek, nem hoznak fejlődést, nem csökkentik a lemaradást. Talán az sem véletlen, hogy a két legkisebb régió — Bukarest kétmillió lakossal, a nyugati régió 1,7 millió lakossal — az egyedüli, amely jelentős fejlődést mutathat fel.

Közös érdek

Kereskényi Gábor szerint, ha igazán belegondolunk, Szatmár megyének az sem lenne előnyös, ha Szatmár, Bihar és Szilágy megye Nagyvárad központtal alkotna fejlesztési régiót, mert 1968-ban a megyésítéskor is nagy hibát követtek el, amikor kettévágták a Tövishátat és Biharhoz csatolták Tasnád környékének egy részét. Ebben az esetben mégis ez lenne a legjobb megoldás, ellentétben a nyolc régióval, mely esetben Szatmár megye Kolozsvárhoz tartozna. Ezért kellene egységesen kiállniuk Szatmár megye parlamentereinek — politikai hovatartozás nélkül — a három megye régióvá alakítása mellett, mert ez közös érdek.

Elek György