Megjelent a Hivatalos Közlönyben, és ezzel életbe lépett az új parlagfűtörvény, amely Magyar Lóránd képviselő számos módosító javaslatát tartalmazza — mert nem a büntetés az elsődleges cél, hanem hogy eltűnjön a parlagfű onnan, ahol gondot okoz.

A parlagfű az egyik legismertebb gyomnövény, nem csak nálunk vagy Európában, de őshazájában, Észak-Amerikában is annak minősül az utóbbi évtizedek erőteljes terjedése miatt. Bármily meglepő, Európába kerültekor még botanikus kertek dísznövénye volt, nagy léptékű területfoglalása csak az első világháború környékén kezdődött, takarmány, búza- és burgonyaszállítmányok útján. Magyarországon az 1920-as években Somogy megyében tűnt fel, aztán az áruszállítási útvonalak mentén szétterjedt előbb a déli megyékben, majd az ország északi része, valamint Erdély felé — kezdetben lassan, mivel a növénynek alkalmazkodnia kellett az európai éghajlathoz, de amikor hozzászokott, robbanásszerű terjedésnek indult.

Érdekes módon a parlagfű a hetvenes évekig nem okozott jelentős mértékben allergiát, viszont az azóta eltelt évtizedekben egyrészt nagymértékben megnövekedett pollenjének koncentrációja a levegőben, másrészt a modern korunk civilizációja okozta légszennyezettség miatt „első számú közellenséggé” vált — ugyanis az autók kipufogógáza és a különböző városi szennyeződések lemarják a növény pollenjének védőburkát, és így már olyannyira erősen allergizáló, hogy komoly népegészségügyi problémát okoz. Pedig önmagában, a lakott településektől messze, tiszta környezetben nőve semmilyen negatív hatással nincs az emberre, sőt, több kutatás is bebizonyította már, hogy jelentős gyógyhatása van ennek a gyűlölt elixírnek. Eredeti rendeltetése szerint fontos szerepe van (lenne) a természetben, hiszen rossz minőségű, kiszáradt, termőréteg nélküli talajon nő, benedvesítve és fontos tápanyagokkal ellátva azt, de mivel utak, lakótelepek, nagyberuházások építése nyomán felszínre került nyers talajon üti fel a fejét és egyeduralkodik, a szennyezett levegővel együtt a nyári hónapokban élesített bombaként ketyeg az érzékeny szemek, orrok előtt.

„Romániában különösen Erdély nyugati részén, Arad, Bihar, Temes és Szatmár megyékben gyakori a növény, a gondozatlan közterületeken, utak mentén, építkezés alatt álló telkeken és a parlagon hagyott földeken. A virágzása időszakában kibocsátott pollen allergiás tüneteket válthat ki. A környezetében élő növényekre nézve is veszélyes a jelenléte” — mutat rá Magyar Lóránd mezőgazdasági szakpolitikus

Az alkalmazási norma szerint minden évben május 20-ig kell felmérni a parlagfűvel szennyezett területeket — ugyan sok esetben lakossági bejelentés hívja fel ezekre a figyelmet, a területek beazonosítását a közigazgatási egységen belül elsősorban az alkalmazott mezőgazdasági szaktanácsadók végzik. A parlagfüves területek összesítése május 25-ig kell elkészüljön, majd június 5-ig felszólítják a területek tulajdonosait vagy kezelőit az irtásra. Hogy eleget tettek-e a felszólításnak, azt már egy bizottság ellenőrzi, amely a figyelmeztetést követően július 1. és 15. között keresi fel a területeket, s ha kell, újabb figyelmeztetést ad ki, majd július 16. és 31. között újra ellenőrzi az érintett területeket, ha pedig nem történt meg a parlagfűirtás, akkor következik a pénzbüntetés. Ennek összege magánszemélyek esetében 750 és 5000, jogi személyek esetében pedig 5000 és 20 000 lej között változik.

A parlagfűirtásról, illetve a büntetésekről jegyzőkönyv készül, az összesítést pedig minden év november 20-ig kell elkészítenie a bizottságnak.

„Az allergiás megbetegedések modern korunk jellemzői, ezek közül pedig kiemelten nagy a parlagfű-allergiás esetek száma. A régiónkban idegennek számító növény augusztusban-szeptemberben levegőbe kerülő pollenjétől sokan szenvednek, az orvoshoz fordulók száma pedig idén a szokásosnál is nagyobb volt. Az eső ugyanis némileg megtisztítja a levegőt, az idei nyár viszont meglehetősen száraz volt, így magas volt a levegő pollentartalma” — magyarázza dr. Láng László családorvos.

A parlagfű elleni küzdelem jegyében a mezőgazdaság, az egészségügyi és a környezetvédelmi minisztérium is külön szekciót szentel honlapján az ügynek, segítve a növény beazonosítását, tájékoztatva annak szaporodásáról, élettani, allergén hatásáról és a javasolt irtási módszerekről. Az alkalmazási norma szerint az irtást ismételt kaszálással, nehezen hozzáférhető területeken leszakítással, gyomlálással és gyomirtós kezeléssel ajánlott elvégezni. „Bízom benne, hogy az eddiginél jóval átgondoltabb, egyértelmű rendelkezéseket tartalmazó törvény segít abban, hogy az emberek komolyan vegyék a parlagfű irtását, hiszen sok allergiás számára teszi pokollá a nyarat. Természetesen nem a büntetés az elsődleges cél, hanem az, hogy eltűnjön a parlagfű onnan, ahol gondot okoz” — mondja Magyar.