Külföld

Elengedhetetlen a védelmi kiadások további növelése Európában

2017.03.13 - 17:30

A transzatlanti kapcsolatok szempontjából elengedhetetlen, hogy a NATO tagállamai tovább növeljék védelmi kiadásaikat - hangsúlyozta Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára hétfőn Brüsszelben. A főtitkár egyúttal nyugalomra intette a szövetség két tagállamát, Hollandiát és Törökországot, amelyek között diplomáciai feszültség alakult ki az elmúlt napokban.

A NATO tagállamai 2014-ben vállalták, hogy 2024-ig bruttó hazai termékük (GDP) legalább 2 százalékára emelik védelmi kiadásaikat. Ezt a szintet azonban tavaly mindössze öt ország - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lengyelország, Görögország és Észtország - érte el. "Idén meg kell kettőznünk az erőfeszítéseinket. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a szövetségünk alapját képező transzatlanti kapocs szilárd maradjon" - fogalmazott Stoltenberg a katonai szervezet 2016-os évértékelő jelentésének bemutatásakor.

A NATO friss helyzetértékelése szerint a tagországok többségében emelkedtek tavaly a védelmi kiadások, ez azonban még mindig messze van az új amerikai kormányzat által megkövetelt szinttől.

A dokumentumból kiderült, miközben az Egyesült Államok a szövetség GDP-jének "mindössze" 46 százalékát adja, még mindig az amerikai katonai kiadások teszik ki a NATO-országok összesített védelmi költségvetésének 68,2 százalékát. Ezt Nagy-Britannia követi 6,7, Franciaország 5,6 és Németország 5,1 százalékkal. Stoltenberg szerint mindazonáltal fordulópontot jelent, hogy a szövetség 28 tagállama közül 23-ban nőttek tavaly a védelmi kiadások. Az előző évhez képest 2016-ban 3,8 százalékkal, körülbelül tízmilliárd dollárral emelkedett a tagországok összesített katonai költségvetése.

Hétfői sajtótájékoztatóján Stoltenberg az értékelés bemutatása mellett Hollandiát és Törökországot is nyugalomra intette. "A vita a demokrácia középpontjában áll, de a kölcsönös tisztelet is (...) Arra biztatnám a feleket, hogy mutassanak tiszteletet egymás iránt, legyenek higgadtak és tegyenek megfontolt intézkedéseket" - jelentette ki.

A két ország közötti diplomáciai pengeváltást az okozta, hogy a holland hatóságok a hét végén két török minisztert is megakadályoztak abban, hogy kampányrendezvényeken vegyenek részt Hollandiában. Mindkét miniszter az elnöki rendszer bevezetéséről döntő április 16-i török népszavazással kapcsolatos rendezvényen szeretett volna részt venni.