Valószínűleg a viszonylag alacsony béreknek tulajdonítható az a jelenség, miszerint Romániában a lakosság közel a fizetése harmadát élelmiszerre és nem alkoholos italokra költi.

Az Eurostat legutóbbi felmérése rámutat, hogy Romániában költünk a legnagyobb arányban élelmiszerekre és nem alkoholos italokra: a bérek 27,8 százaléka megy el ezekre a tételekre. Az EU-s átlag 12,1 százalék. A 2018-as romániai arány szinte hajszálpontosan megegyezik a 2017-es számokkal. A felmérés szerint egy romániai háztartás havi kiadásainak legnagyobb része élelmiszerre megy el. Ezt követi az a 22,5 százalék, amit lakhatásra, víz-, gáz- és energiahasználatra, illetve üzemanyagokra költünk. Nagy különbség érzékelhető abban is, hogy jóval kevesebbet költünk pihenésre, kultúrára — 5,8%-ot —, mint az EU-s átlag, ami 9,1%. 5,7 százalékot költünk alkoholos italokra, dohányra és narkotikumokra, 3,5 százalékot ruházatra és lábbelikre, 6 százalékot egészségre, 11,2 százalékot utazásra, 4,1-et kommunikációra, 2,1-et oktatásra és 3,1-et éttermekre, hotelekre, valamint 3,7 százalékot egyebekre.

Jelentős változást érzékelhetünk abban is, hogy mire hogyan költünk az EU-ban. Kommunikációra — azaz postára, telefonra és telefonos szolgáltatásokra — 30,8 százalékkal emelkedtek a kiadások egy évtized alatt, az egészséggel kapcsolatos kiadásokra 24,8 százalékkal, pihenésre és kultúrára 20 százalékkal még így is többet költünk, mint tíz évvel korábban. Csökkenés állt be viszont az alkoholos termékeknél, a dohánynál és narkotikumoknál.

Románia mellett Litvániában költenek a legtöbbet élelmiszerekre és nem alkoholos italokra, 20,9 százalékot. Szlovéniában megy el a bevételek legnagyobb aránya (16,9 százalék) utazásra, Szlovákiában pedig a legkisebb (6,6). Lakhatásra, számlákra, üzemanyagra a legnagyobb arányban Finnországban költenek (28,5 százalék), míg a legkisebb arányban Máltán (10,3).