Tízből kilenc romániai munkavállaló elégedett az ebédjegyek rendszerével, és szeretik, ha ez a juttatás bele van foglalva a bérezési csomagba, derül ki az Ebédjegyeket Kibocsátók Szakmai Szövetségének (Asociaţia Profesională a Emitenţilor de Tichete — APET) felméréséből, melyet az Exact Business Solutions vállalkozás végzett. A felmérés azzal a céllal készült, hogy kiderítsék, a munkavállalók, munkaadók és kereskedők hogyan vélekednek az ebédjegyek rendszeréről. A felmérésből kiderült, hogy a vállalkozások 90 százaléka megtartotta ezt a béren kívüli juttatást a bércsomagjában a pandémia kirobbanását követően is. Sőt, a kereskedők több mint fele azt tapasztalta, hogy éves bevételükben pozitív hatást eredményeztek az ebédjegyek, s egyharmaduk úgy véli, hogy ez a fizetési mód növelte klienseik számát és bevételüket is. A munkavállalók közül pedig tízből kilencen elégedettek ezzel a rendszerrel, s a munkahelyváltásban gondolkodók 60 százaléka nem vesz figyelembe olyan ajánlatot, amelyik nem tartalmaz ebédjegyeket.

„Az ebédjegyek köré kialakult rendszer pozitív hatással van a helyi gazdaságra, a munkavállalók vonzására és motiválására. Ez a rendszer nagyon jól működött a pandémia idején is, nemcsak a munkavállalók értékelik ezt, hanem a kereskedők is, 78 százalékuk pedig azt állítja, hogy új klienseket is szerzett azáltal, hogy elfogadja az ebédjegyeket mint fizetési eszközt. A kártyával történő fizetést megszokták a munkavállalók, s a felmérés azt mutatja, hogy a piac készen áll a rendszer teljes digitalizálására” — nyilatkozta Dana Sîntejudean, az APET alelnöke.

A vállalkozók 87 százaléka azt tapasztalja, hogy az ebédjegyek hozzájárulnak a haszonélvezőik életminőségének növeléséhez, s egy olyan bércsomag, mely tartalmazza ezt a plusz juttatást is, vonzóbb a munkavállalók számára. A felmérésben részt vevő munkaadók többsége azt állítja, nem jelent gondot számára az ebédjegyek vagy ajándékjegyek biztosítása. Jelenleg a legnépszerűbb fizetésen kívüli juttatás, amit a válaszadó vállalkozók 80 százaléka biztosít, az ebédjegy. Tízből hat vállalkozó véli úgy, hogy az ebédjegyek nominális értékének növekednie kellene, túlhaladva a jelenleg maximálisan meghatározott 20,09 lejes értéket, annak érdekében, hogy alkalmazottaik megfelelő élelmiszerekhez jussanak, hiszen ezáltal elégedettebbek lennének a munkahelyükkel.

Tízből kilenc munkavállaló mondta, hogy elégedett azzal a juttatással, melyet ebédjegy formájában kap, s 70 százalékuk számára létfontosságú, hogy ez a juttatás is szerepeljen a bércsomagjában, míg 60 százalék a munkahelyváltás során is fontos szempontnak tartja ezen juttatást. A munkavállalók több mint fele állítja, hogy az élelmiszerjegyek jelentős részét képezik a havi jövedelmének, mivel élelmiszert biztosítanak, s ez plusz motivációt jelent a munkavégzés esetén. A pandémia szempontjából a munkavállalók azt állapították meg, hogy a kártyán kapott ebédjegyek hozzájárultak ahhoz, hogy kevesebbszer kelljen készpénzt használniuk.

Azon vállalkozók, akik elfogadják az ebédjegyekkel történő fizetést, nagyon elégedettek ezzel a rendszerrel, ami plusz bevételt eredményezett számukra még a pandémia idején is. A vállalkozások 99 százaléka nagyon elégedett a vakációs jegyekkel, 92 százalékuk az étkezési jegyekkel és 90 százalékuk az ajándékjegyekkel. Döntésük, hogy ezen fizetési módszert elfogadják, hosszú távon is kifizetődőnek bizonyult, derül ki a felmérésből, mely arra is rávilágít, hogy ezen jegyek digitalizálása mindenki életét megkönnyíti, és csökkenti a bürokráciát is.

Mint ismeretes, az ebédjegyek, ajándékjegyek, utazási jegyek igencsak közkedveltek a munkaadók és a munkavállalók körében is, hiszen a rendszert úgy dolgozták ki, hogy mindenkinek pozitív hozadéka legyen belőle. Jelenleg az ebédjegyek maximális nominális értéke 20,09 lej, de sokan még mindig csak 10 lejes jegyeket kapnak, ami havonta akár 200 lejes különbséget is jelent a bevétel szempontjából. Az is megfigyelhető, hogy egyre több vállalkozás dönt amellett, hogy kártyára utalja az ebédjegyek ellenértékét, nem pedig a papír formátumú bonokat adja oda alkalmazottainak. A kezdet kezdetén, 2005 júliusában, amikor az első ebédjegyeket kiosztották, azok nominális értéke 7 lej volt, majd apránként, baninként növekedve érte el a 20,09 lejes értéket. 2016 májusára 9,57 lejre nőtt ezen juttatás értéke, majd 2016 novemberében 15 lejre növekedett, és sokévi stagnálás után 2020 áprilisában emelték 20 lejre.

Sógor Beáta