Megvonta a bizalmat a moldovai parlament csütörtökön Valeriu Streleţ miniszterelnök júliusban hivatalba lépett Európa-párti koalíciós kormányától. A 101 tagú törvényhozásban 65-en szavaztak a kormány ellen, vagyis csaknem kétharmados többséggel buktatták meg a kormányt.

A koalíción belüli feszültségek azután éleződtek ki, hogy korrupció vádjával őrizetbe vették Vlad Filatot, aki 2009 és 2013 között volt Moldova miniszterelnöke, a most megbukott koalícióban is kormányzati szerepet vállaló liberális demokraták politikusaként. A kiterjedt bankcsalási eset a tavalyi választások előtt történt, és állítólag három bankot érintett, másfél milliárd dolláros összértékben. Az egyébként üzletemberként ténykedő, műtrágya-forgalmazással foglalkozó Streleţ az ország immár harmadik kormányfője volt idén. Ötvenkét képviselőre, vagyis nagyon szoros többségre támaszkodva alakított kormányt a nyáron, miután elődje, Chiril Gaburici mindössze száz nap elteltével lemondott, mert az a vád érte, hogy meghamisította iskolai végzettségét. Streleţ most azzal vádolta egyik koalíciós partnerét, a Demokrata Pártot, hogy árulást követett el, és a kommunisták, valamint a szocialisták oldalán tört rá a kormányra. A Demokrata Párt vezetője, Marian Lupu ugyanis előző nap lemondásra szólította fel Streleţet, aki ezt elutasította, mondván, az felérne annak elismerésével, hogy ő maga is érintett a csalási ügyben. A bizalmatlansági indítványról megejtett szavazás után azonban Lupu úgy nyilatkozott, hogy szerinte ismét Európa-párti koalíciót kell alakítani. Az államfőnek most három napon belül valakit meg kell bíznia kormányalakítással, a parlamentnek pedig három hónapja van arra, hogy valamilyen összetételű kormánynak bizalmat szavazzon. Ha ez nem sikerül, új választásokat kell kiírni.

Moldova tavaly - dacolva Oroszország ellenkezésével - társulási megállapodást kötött az EU-val. Ennek nyomán az oroszok behozatali tilalmat rendeltek el a moldovai zöldségre, gyümölcsre és borra.

Moldovának a Dnyeszter folyótól keletre fekvő keskeny sávjában zömmel orosz ajkú a lakosság, és a területet a szakadár "Dnyeszter menti Köztársaság" tartja ellenőrzése alatt, orosz katonai oltalom mellett.