Az Erdélyi Oktatási Monitor 2023-as statisztikája szerint az elavult tantervek, az egyenlőtlenségek és a közömbösség képezik a hazai közoktatás legnagyobb problémáit a szülők szerint. Az iskolás gyermekek szüleinek véleménye szerint a jelenlegi oktatási rendszer elsődleges problémája, hogy a tanterv elavult, a gyerekek nem azt tanulják, amire igazán szükségük lenne – mutat rá az EduMonitor kutatásjelentése. Ehhez kapcsolódóan a szülők többsége a tananyag és az óraszámok, illetve a házi feladatok csökkentését is időszerűnek tartaná. Az oktatási rendszer problémalistáján is előtérben van a diákok túlterheltsége, illetve sokan kifogásolják, hogy a jelenlegi rendszer a magolást előbbre tartja a kritikus gondolkodás fejlesztésénél.

A magánórákat ösztönzi

Az iskolán belüli oktatás hatékonyságának növelését, az esélyegyenlőség biztosítását is fontosnak tartják a szülők – derül ki a felmérésből. A válaszadók egyharmada szerint a jelenlegi oktatási rendszer a magánórákat ösztönzi, ami jelentős strukturális egyenlőtlenségekhez vezet: a szülők egy része meg tudja oldani a gyereke magánúton való felkészítését az alaptantárgyakból, de a többségnek erre nincs lehetősége. Az egyenlőtlenségeket erősíti a már érvényben levő intézkedések egy része is, például a kizárólag a képességvizsgára alapozó középiskolai felvételivel a szülők relatív többsége, 46%-a nem ért egyet.

Teljesítményalapú pedagógusbérezés

A felmérés eredményei szerint a szülők fontosnak tartják a pedagógusok fizetésemelését, ugyanakkor szerintük ezt meritokratikus alapon kellene tenni. Annak ellenére, hogy a lekérdezés a május 22-én elkezdődött tanügyi sztrájkkal egyidőben zajlott, a szülők prioritásai között csak középmezőnyben szerepel a tanárok alacsony fizetése, 23%-uk jelölte ezt a tanügyi rendszer két legfontosabb problémája között. A válaszadókban ellenérzéseket szül egyrészt a magánórák rendszerének kiterjedtsége, másrészt a pedagógusok differenciálatlan bérezése. A szülők egynegyede úgy gondolja, hogy a tanítók és tanárok egy része érdektelen, nem eléggé elkötelezett, ugyanakkor a rendszer nem teszi lehetővé a problémás pedagógusok elbocsájtását. A szülők tehát azt szeretnék, ha a tanárokat hozzáállásuk és teljesítményük alapján motiválnák, javadalmaznánk.

Fegyelmi légkör

Egy másik jelentős problémára is rámutat a kutatás, mégpedig az iskolai fegyelmezésre. A válaszadók nagy többsége egyetértene olyan intézkedésekkel, amelyek megfelelő fegyelmi légkört biztosítanának az iskolákban: a válaszadók 74%-a több eszközt bocsátana a pedagógusok rendelkezésére, 75%-uk egyetért a problémás diákok kizárásával a tanintézetekből, illetve 78%-uk támogatja az osztályok bekamerázását.
A kutatás rávilágít a szülők azon elvárására is, hogy az oktatás presztízsét erősíteni kellene, a tanárok mellett a diákokat és a szülőket is jobban kellene motiválni. A válaszadók 26%-a a diákok, 25%-a a tanárok, 21%-a pedig a szülők egy-egy részének oktatás iránti közömbösségét tekinti a hazai oktatás problémájának.

Otthoni tanulás

A vizsgálatban felmértek néhány, a diákok által végzett iskolán kívüli tevékenységet is. A rendszeresen, hetente legalább három nap folytatott aktivitások sorrendje: otthoni tanulás és a házi feladatok elkészítése (81%), tévé- és videónézés (63%), videójátékok és online játékok játszása (54%), közösségi oldalak böngészése (47%), olvasás (36%), sportolás (35%), a családdal közösen végzett munka (12%).
A szülők becslése alapján a diákok egy átlagos iskolai hétköznapon átlag 169 percet (2 órát és 49 percet) töltenek az otthoni tanulással és a házi feladatok elkészítésével. Legtöbbet az általános iskolások, illetve az elméleti líceumok diákjai tanulnak, az ő esetükben az átlagos idő meghaladja a három órát. Tantárgyak szerint a matematikára megy el a legtöbb idő, átlagban napi 55 perc, ezt követi a román nyelv és irodalom 51 perccel, majd az idegen nyelvek 28 perccel. Más tantárgyakra összességében 38 percet szánnak átlagban a diákok.

A felmérés külön „mintán” vizsgálta a magyar tannyelven tanulók szüleinek véleményét is, ami a legtöbb esetben egybecseng az országos trendekkel, viszont van néhány kiemelkedő eltérés is.
A magyar szülők gyerekük jövőbeli sikere szempontjából – ellentétben az országos eredményekkel –fontosabbnak vélik a kitartást, a szorgalmat, az elszántságot, mint a tanulást, az iskolai végzettséget. A magyar résztvevők 62, az összes romániai válaszadónak pedig csupán 37%-a jelölte meg ezt a siker feltételeként. A „kitartási attitűd” nagy valószínűséggel kulturálisan, a kisebbségi lét által meghatározott, egy olyan kompetencia szükségessége, amely lehetővé teszi a fennálló strukturális egyenlőtlenségek temperálását.

Korszerűbb tanterv

A jelenlegi oktatási rendszer problémái esetében – a többségi válaszadók középosztálybeli rétegeihez képest is kiemelkedő mértékben – a magyar szülők elsősorban a tantervek korszerűsítését tartják a legfontosabb prioritásnak. Ehhez társul a diákok tehermentesítésének (tananyag, óraszámok, házi feladatok mennyiségének csökkentése), illetve a magolás helyett a kritikus gondolkodásra való nevelés hangsúlyos igénye. Nagy valószínűséggel ezen elvárások nyomatékosabb megjelenését a többségi válaszadókhoz képest a román nyelv tanulásával kapcsolatos pluszterhek problémája generálja.

Plusz tantárgy a magyar

Az otthoni tanulásra szánt időben nincs számottevő különbség a magyar, illetve a többségi válaszadók gyerekei esetében – emelik ki egyik fontos eredményüket a kutatás elemzői. Mint kiderül, a kutatás tervezésekor azzal a hipotézissel éltek, hogy a magyar nyelven tanulók jelentősen több időt fordítanak a tanulásra, mivel számukra a román nyelv és irodalom egy plusz alaptantárgyat jelent, amiből mind a képességvizsgán, mind pedig az érettségin számot kell, hogy adjanak. A válaszadók becslése alapján viszont az valószínűsíthető, hogy az otthoni tanulásra szánt idő bizonyos értelemben korlátozott. A román és magyar gyerekek átlagban ugyanannyit tanulnak, viszont ez azt is jelenti, hogy a magyarul tanulóknak minden tantárgy esetében kevesebb átlagos idő jut a felkészülésre.

Magánórák

A magánórák esetében is hasonló az erőforrások megoszlásának logikája. Alapból a magyarul tanulóknak egy szűkebb rétege engedheti meg magának (vagy tartja szükségesnek) az iskolán kívüli pluszórákat, míg az országos „mintán” a diákok 30%-a, addig a magyar „mintán” a diákok csupán 25%-a vett részt az elmúlt tanévben rendszeres formában magánórákon. A magyar tanulók esetében az anyanyelvből való felkészítők szinte teljesen elmaradnak, de jelentősen kisebb arányban járnak matematikaórákra, illetve más tárgyakból is, mint többségi társaik.

Megbízható becslés

A felmérést a SoDiSo Research közvélemény-kutató cég készített az online kutatás, CAWI módszerével (Computer Assisted Web Interview) a nappali tagozaton a közoktatásba (0–12. osztályba) járó gyerekek szüleinek körében. Az online kérdőívet összesen 4879-en töltötték ki 1597 iskolából május 12. és június 9. között. A kutatás nem reprezentatív, az eredmények azonban megbízható becslést nyújtanak a romániai szülők populációjára nézve. A validitás növelése érdekében az elemzők két módszert alkalmaztak: az adatok súlyozását és a „minta” telítettségének vizsgálatát.

Hírszerkesztő