Immár második alkalommal látogatott Nagykárolyba, pontosabban a helyi Simion Bărnuţiu Szakképző Líceumba az elmúlt másfél évben Potápi Árpád János államtitkár. A magyar politikus a kormánya által finanszírozott beruházások megtekintése céljával érkezett.

Elkészült és a hetekkel ezelőtt indult új iskolai évben már használatba is került az a gépjárművezető-képző terem, mely a régióban egyedülálló módon Nagykárolyban, a Simion Bărnuţiu Szakképző Líceumban kapott helyet.

Rendkívül hasznos és értékes ez a szerkezet, mely amellett, hogy balesetmentesen és biztonságos körülmények között képzi a jövő autóvezetőit, üzemanyagot sem használ — jegyezte meg tréfásan a létesítmény megtekintésekor Potápi Árpád Jánosnak, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárának Gindele Imre, a nagykárolyi tanintézmény igazgatója.

A magyar kormány révén valósult meg ez a beruházás, s ennek a sikere vélhetően még több és gyümölcsözőbb együttműködést is tartogat — hangzott el azon az egyeztetésen, mely a találkozó alkalmával jött létre.

Az egyeztetésen a magyarországi szakpolitikuson kívül jelen volt még Kovács Jenő polgármester, Călin Durla főtanfelügyelő, Kallós Zoltán főtanfelügyelő-helyettes, Nagy Szabolcs megyemenedzser.

Gindele Imre köszöntő szavait követően kitért arra is, miért olyan jelentős iskolájuk, illetve a minőségi szakoktatást biztosító munkavégzés számára a magyar állam részéről érkező támogatás, illetve a hosszan tartó együttműködés.

„Immár másodjára kaptunk komoly és fontos támogatást a magyar kormány részéről, s ezért mind az általam vezetett iskola, mind pedig a saját nevemben hálás vagyok. Mint ismeretes, a 2015-ös év a külhoni magyar szakoktatás éveként volt definiálva, s ennek keretében iskolánk két lakatosműhely felszerelését kapta meg, melyek mindegyike használatban is van. Egy újabb támogatás keretében egy olyan gépjárművezető-képző termet rendezhettünk be, amely — bátran állíthatom — egyedülálló lehetőséget biztosít az adott szakosztályokban tanuló diákjaink számára. Meggyőződésem továbbá, hogy a magyar államtól kapott segítség révén érhettük el azt is, hogy míg országos szinten komoly problémát jelent az iskolai gyermeklétszám megtartása, addig iskolánkban az elmúlt öt évben megkétszereződött a diákok létszáma. Ez a belénk vetett bizalom is igazolja szerintem azt, hogy azok az erőfeszítések, melyek a szakképzés népszerűsítését célozzák, nem hiábavalóak. Remélem, hogy eredményeink igazolják azt, hogy a magyar államtól kapott támogatást helyesen költöttük el” — fogalmazott Gindele.

„Azért támogatjuk folyamatosan ezt a tanintézményt, mert azt tapasztaltuk, hogy itt a már meglévő szakképzést fejlesztik tovább a kapott pénzekből, s a támogatás nem aprózódik el, sokkal inkább megtérül. Meggyőződésünk, hogy a szakképzés fejlesztésére, a minőségi szakoktatásra nagy szükség van, nem csak Magyarországon, hanem Erdélyben, Romániában is. Az adatok azt mutatják, hogy sajnos ebben a régióban immár nem munkanélküliségről beszélhetünk, hanem sokkal inkább munkaerőhiányról, és a legfontosabb feladat a szakképzett munkaerő biztosítása. Ezt Magyarországon a duális szakképzést jelenti, s örömmel tapasztaljuk, hogy egyre inkább ebben a régióban is erről beszélhetünk. Ehhez mi szeretnénk a magunk részéről minden segítséget, minden támogatást megadni. Ez az iskola összesen 12,5 millió forintot kapott tőlünk, s azt gondolom, hogy a támogatást a jövőben is tovább folytatjuk. Örülök ugyanakkor, hogy Erdélyben vannak olyan szakképzést biztosító tanintézmények, melyek hasonlóképpen gondolkodnak, mint mi. Romániában mi a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével együttműködve ténykedünk, az ő szakmai útmutatásukra hagyatkozva, de ugyanez igaz a történelmi egyházakkal való kollaborálásra, illetve a helyi önkormányzatokkal történő együttműködésre. Az elmúlt években egy milliárd forintot meghaladó összeggel támogattuk a külhoni szakképzést. Erdélyben 39 tanműhely, tangazdaság működésében vállalunk szerepet” — mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy örömmel tapasztalja, hogy az elméleti és szakképzés tekintetében is kezd a szakképzés irányába billenni a mérleg nyelve, szakítva a korábbi évek számadataival.

Călin Durla főtanfelügyelő ehhez kapcsolódva elmondta, hogy a hivatalba lépése óta eltelt két év alatt sikerült csökkenteni az elméleti képzésben részt vevő diákok számarányát, a szakképzésben tanulókhoz képest. Mint mondta, hasznos a magyarországi példa és meggyőződése, hogy nemcsak egymás sikereiből, hanem egymás hibáiból is tanulhat a két ország.

Pragmatikus alapokra van helyezve a két ország kapcsolata, főleg ebben a megyében, úgy gazdasági, mind egyéb tekintetben, állapította meg a főtanfelügyelő, aki mint elmondta, személyes kihívásként éli meg az elméleti és szakiskolai oktatás közötti problémák elsimítását, illetve az arányok egymáshoz igazítását. Durla kiemelte, örül annak, hogy a szülők megértették a szakképzés fontosságát, s immár nem csak a magyar, de a román ajkú szülők is követik azt a tendenciát, mely tőlünk nyugatabbra sikeresen működik.

Kovács Jenő polgármesterként is köszönetet mondott a magyarországi részről érkező mindennemű támogatásért. A nagykárolyi önkormányzat is hozzájárult ennek az autóvezetői programnak a beindulásához, hiszen biztosította a gépjárműveket, amiket használhatnak is a program során a diákok.

Kovács ugyanakkor egy másik jelenség, a roma közösség integrációja kapcsán is kérte a magyar kormány támogatását. „Ha nem foglalkozunk ezzel a problémával, akkor hamarosan meghalad minket mindez” — mondta a polgármester, aki megragadta az alkalmat arra, hogy az önkormányzat által a helyi 1-es számú általános iskolában indított programról beszéljen.

„Nagykárolyban városi szinten megy az, ami Magyarországon országos szinten működik” — mondta Potápi Árpád János, hozzátéve, hogy Magyarországon kötelező 16 éves korig az iskoláztatás, illetve kimaradás esetén megvonják a szociális juttatásokat és büntetések is következnek.

A szakmai egyeztetést követően a küldöttség megtekintette és ki is próbálta a szimulációs szerkezetet.