A sokéves hagyomány szellemében együtt készültek a karácsonyra — mézeskalácssütéssel, fenyődíszek, képeslapok készítésével – a Hám–ovisok, előkészítősök és elemisták, valamint a „vendégcsapat”.

Vidám énekszó és fűszeres illatok fogadták a Hám János Óvodába lépőket, ahol már kora reggeltől nagy volt a sürgés–forgás s természetesen az aprónépek készültek a legizgatottabban a nap eseményeire: a mézeskalácssütésre, asztali– és fenyődíszek készítésére — melyeket még különlegesebbé tett, hogy ez alkalommal a „nagyokkal”, azaz a Hám János Teológiai Iskolaközpont előkészítőseivel, harmadikosaival és a „vendégcsapattal”, a Mircea Eliade Általános Iskola harmadikosaival közösen készítették.

Az emeleti teremben a Mackó nagycsoportosai és Kocsán Renáta óvónéni várták Urbán Klára „tanci” harmadikosait — színes papírok, ceruzák, még dísztelen, fehér gömbök, forró tea és az általuk már előző nap megsütött mézeskalácsfigurák társaságában. A reggeli imát követően neki is láttak az alkotásnak, egyre–másra faragódtak az asztali díszek, színeződtek a rajzok s váltak díszes fenyőfadísszé az egyszerű, fehér gömbök — amelyek majd az iskolaközpont udvarán felállítandó, nagy fenyőből varázsolnak karácsonyfát, az asztaldíszeket pedig a karácsonyi bazárban lehet majd megvásárolni —; a harmadikosok pedig nem csak alkottak, de végtelen türelemmel segítettek a kicsiknek a ragasztástól kezdve a papírfaragó olló használatáig.

Közben az óvoda étkezőjében is „zajlott az élet”, Leiti Mónika „tanci” előkészítősei készítették elő a termet, kötötték maguk elé a kötényt s várták türelmetlenül, hogy megérkezzenek a vendégek, azaz Román Melinda tanítónő és harmadikosai s hogy mielőbb nekikezdhessenek a mézeskalács–tészta nyújtásának, formázásának. Szerencsére a vendégekre nem kellett sokat várni, társult hozzájuk a Galambok csoportja, Schupler Éva s Hársfalvi Veronika óvónéni, mindenki kézbe kapta a sodrófát és kezdődhetett a munka — azaz inkább szórakozás. „A közös mézeskalácssütés egy olyan élmény és hagyomány is, amely véleményem szerint az egyik legfontosabb a karácsonyi ünnepkörben — együtt vannak a kicsik és a nagyok, ismerkednek egymással, segítenek egymásnak, közösen készítenek valamit s ezáltal a tevékenység közös élménnyé, majd közös emlékké válik s most külön érdekesség a ”vendégcsapat”. S mivel az egészséges táplálkozásra is nagy hangsúlyt fektetünk, a mézeskalácsok után közös nagy gyümölcsevés következik.” – magyarázza a lisztes-maszatos gyermekeket örömtől csillogó szemmel néző Lieb Andrea igazgatónő, hozzátéve azt is, hogy a mézeskalács–akció a Bethlen Gábor Alap támogatásával jött létre.

Szabó Kinga Mária