Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a magyar kormány utóbbi három évének nemzetpolitikai megvalósulásairól, a határon túl élő magyaroknak nyújtott támogatásokról, valamint a közép–európai építkezési terveiről nyilatkozott lapunknak.

— Az utóbbi két–három hétben sok szó esett arról, hogy nagy elégtétel a határon túli magyarok számára az, hogy a FIDESZ–kormánynak sikerült megalkotni a Gyurcsány–kormány által tűzzel–vassal megakadályozott, az egyszerűsített honosítást szabályozó törvényt. Ez a FIDESZ számára is elégtétel?

— 2010–2013 között nagyon sok minden történt. 2004. december 5-ét gyógyítani egy hosszú folyamat, de úgy gondolom, hogy elindultunk a gyógyítás útján, és ma már a sebek, ha nem is tűntek el, de behegedtek. Fontos szerepe volt ebben számos döntésnek, de talán a legfontosabb az egyszerűsített honosítás, most már ötszáznegyvenezer ember igényelte a magyar állampolgárságot a külhoni magyarok részéről. Ez egy nagyon csattanós válasz 2004. december 5-ére, arra a kampányra, amelyik a kettős állampolgárság megadása ellen volt. Arra a politikára, amelyik egyébként fenntartotta ezt az állapotot 2010-ig. Én bízom abban, hogy az a nemzetpolitikai program, amit a magyar kormánynak sikerült kialakítani, hosszú távon fenntartható.

— Melyek a további tennivalók?

— Most az előttünk álló legfontosabb kihívás, hogy a honosítás, a regisztráció és a választás egy egybefüggő sikertörténet legyen. Ha ez egy sikertörténet lesz, 2014 tavaszán nagy számban fognak részt venni a regisztrációban, illetve a szavazáson a külhoni magyarok, akkor az mindenféleképpen a magyar nemzetpolitikának a visszaigazolását fogja jelenteni a határon túli magyarok részéről. Természetesen az egyszerűsített honosításon túlmenően nagyon fontos egyéb intézkedések is történtek az elmúlt négy évben. Szeretném kiemelni a nemzetpolitikai intézkedések sorában az oktatáspolitikát. Stratégiai megállapodások köttettek határon túli felsőoktatási intézményekkel, több milliárdos nagyságrendben, így a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Főiskolával, vagy az erdélyi Sapientia Egyetemmel, de ide tartozik az Óvodások Éve, a Kisiskolások Éve, majd a következő évben a Szakoktatások Éve, amit a nemzetpolitikai államtitkárság nagyon sikeresen bonyolított le.

— A kormánynak egy nagyon fontos célja a közép-európai építkezés. Ennek mi a célja?

— Ami nem annyira nemzetpolitika, de mindenképpen a nemzetpolitikához tartozik, az a közép-európai építkezés. Az, hogy koncepciójában egy olyan közép-európai politikát valósít meg Magyarország, amely már nemzetközileg is figyelmet keltett és meggyőződésem, hogy hosszú távon ennek a régiónak az érdekét meghatározó módon szolgálhatja, hiszen együtt sokkal erősebbek vagyunk, mint egymás nélkül, vagy mint egymás ellen. Ennek a közép-európai politikának fontos összetevője, hogy több határátkötő utat készítünk el, ez a közép-európai építkezésnek a leképezése a gazdasági, a kisvállalkozói, a kulturális, a közéleti kapcsolatok szintjére. Az infrastruktúra még nem jelent kapcsolatot, de a kapcsolat létrehozásának előfeltétele, hogy legyen infrastruktúra, és ha az elkövetkező időszakban ezeket a fejlesztéseket megvalósítjuk, akkor ennek a sokkal organikusabban, egységesen fejlődő Közép-Európának a megvalósítása is kézközelbe kerülhet.

— Elég gyakran hangzik el az a vád, hogy a FIDESZ megosztja a határon túli magyarságot. Hogyan látja ezt Budapest?

— A határon túli magyarok is magyarok, és ahol két magyar van, ott három párt jön létre. Tehát a magyaroknak nem kell külső segítség arra, hogy ők megoszoljanak, képesek vagyunk magunktól, hogy belső ellentéteket képezzünk, de a magyar kormány nem tartozik azon tényezők közé, aki az ellentéteket szítja, hanem épp ellenkezőleg, a már meglévő ellentétek tompításán, az együttműködés szellemének és gyakorlati megvalósításának a célkitűzésén vagyunk, ezeket a törekvéseket támogatjuk és nagyon örülnénk annak, ha siker koronázná ezeket az erőfeszítéseket.

— Ma már mindenki számára egyértelmű, hogy a határon túli magyar közösségek csak összefogással érnek el eredményeket, az összefogás viszont még mindig csak álom.

— Így van, minden felelős magyar politikai erő vezetőinek tudniuk kellene azt, hogy mikor van a vitának, és mikor az összefogásnak az ideje. Amikor országos vagy európai uniós választások vannak, akkor az az összefogásnak az ideje, minél nagyobb, erősebb politikai képviseletre van szüksége a Kárpát–medencei magyaroknak az utódállamokban, mint ahogy a nemzeti elkötelezettségű politikai erőknek a minél nagyobb fokú támogatottságára van szükség egy sikeres nemzetpolitika megvalósításához is.

Elek György