Az elmúlt hétvégén Nagyvárad és a Csillagocska Néptáncegyüttes volt ismét házigazdája a XVII. Erdélyi Néptánc Antológiának — illetve ennél sokkal többnek. 

A Romániai Magyar Néptánc Egyesület minden évben megszervezi az antológiát, amely egyfajta mustrája, megmérettetése az amatőr (azaz nem hivatásos) néptáncegyütteseknek — az egyesület felhívására még tavasszal 26 csoport jelentkezett, minden előadást szakmai zsűri értékelt, és a legszínvonalasabb koreográfiákat bemutató, legmagasabb pontszámot elért tíz csoport az antológia gálaműsorán adta ezeket elő.
Mint a Csillagocskát vezető Benedek Árpád megkeresésünkre elmondta, amikor elvállalták, hogy a vándorrendezvény házigazdái legyenek, azonnal megfogalmazódott bennük: ne csak a gálaműsorra és annak tíz fellépőcsoportjára „leszorítani” az alkalmat, hanem sokkal bővebb teret adni a néptáncnak és az együttlétnek. „Erdély, és nem csak, minden tájegysége itt volt — mi néptáncosok ott vagyunk mindenhol —, Kalotaszeg, Szilágyság, Bánság, Bákó … Azt akartuk, hogy  együtt élhessék meg a néptánc szépségét, erejét. Szombaton mindenkinek az volt a dolga, hogy élvezzék az együttlétet, a táncházban pedig az együtt mulatás élményét éljék. Úgy érzem, sikerült.” — magyarázza.
A szombati programoknak a Partiumi Keresztény Egyetem nagy múltú  épületének díszterme adott méltó otthont: a csoportok megérkezését követően délután itt lépett fel a Csillagocska Alapítvány Virgoncok és Nevesincs gyermek- és ifjúsági tánccsoportja sárréti táncokkal. Bár Sárrét földrajzilag közel esik Nagyváradhoz, nem igazán tartozik a felgyűjtött területek közé. „Az a célunk, hogy minél többen megismerjék ezt a tájegységet, ezeket a táncokat. Biharhoz ezek álltak a legközelebb. Valamiért azonban eddig  nem nagyon foglalkoztak Sárréttel. A békéscsabai Tabán Táncegyüttes vezető Farkas Tamás néptáncpedagógussal igyekeztünk rekonstruálni a táncokat a fennmaradt anyagok nyomán — ezek az anyagok száz évig az archívumban szépen pihentek, ugyanakkor ez a pihenés azt is jelenti, hogy tiszta anyagot tudunk átadni, nem ferdültek el. Egyébként a korai polgárosodás jegyeit is tartalmazzák, sok a polgári vonás a viseletben is.” — részletezi, hozzátéve: a szatmári/avasújvárosi Popa Zsolt viseletkészítő készített nemrég egy sárréti viseletrendet a Csillagocska számára.
Az előadások sorát a békéscsabai Tabán Táncegyüttes folytatta mezőségi táncokkal,  a Csillagocska Alapítvány Járom zenekara bonchidai népzenével készült, valamint a Kolozsvári Sapientia EMT Táncművészet szak tavalyi végzősei két vizsgaelőadásukat adták elő. Magát a szakot dr. Székely Melinda, a szak oktatója mutatta be a „potenciális jelölteknek”, hiszen mint Benedek hangsúlyozza: az egybegyűlt több száz néptáncos a jövőképet is jelenti — az egyetem nem csak azoknak ajánlott, akik hivatásos táncosként képzelik el pályafutásukat, hanem azoknak is, akik táncpedagógusként a megszerzett tudást, ismeretet adnák tovább.
A programsor egy nagyon jó hangulatú, és természetesen hajnalig tartó táncházzal zárult, amelyben a Tabán Táncegyüttes tagjai a tagjai a sárréti lépéseket tanították, a talpalávalót pedig Soroglya Zenekar, a Járom Zenekar és a nagykárolyi Komák Zenekar húzta.

367 táncos egy fotón 

A vasárnapi események fő helyszíne a Szigligeti Színház impozáns épülete volt — kora délután a Nagyvárad Táncegyüttes Népek tengere című előadását nézték meg az antológia résztvevői, majd nem sokkal később ők maguk is táncra perdültek a főtéri villámcsődületen: 367 táncos járta, s gyűlt össze a színház lépcsőin egy közös (és kivételes) fotóra.

A „népes” világ pedig birtokba vette Thália templomát: az előcsarnokokban ugyanis kézműves- és viseletkiállítás fogadta a belépőket. „Igencsak aktív kézművesek tevékenykednek Biharban, akik nagyon szép eredményeket hoznak haza a különböző megmérettetésekről s úgy gondoltuk: munkáikat látniuk kell egyrészt a gálára érkező váradiaknak, illetve  a más vidékekről érkezetteknek is. 
Azt pedig, hogy a viselet mennyire fontos a néptánc szempontjából, talán fölöslege is magyarázni. A Popa Zsolt és Miklós-Papp Zsuzsanna darabjaiból összeállított, Bodrogköztől Bukovináig című kiállítással arra irányítottuk rá a figyelmet: vannak nagyon hiteles (az eredeti forrásokat felkutató, helyszínen gyűjtő, néprajzi múzeumokat járó, etnográfusokhoz forduló) viseletkészítők a Partiumban!” — hangsúlyozza Benedek Árpád. 
A gálaműsort Pálfi József, a Csillagocska Alapítvány elnöke nyitotta meg, majd Novák Irén, a magyarországi Kulturális és Innovációs Minisztérium művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkár üdvözölte az egybegyűlteket.
„Ma a Partiumban, a történelmi Erdélyben és Moldvában több mint 160 magyar néptáncegyüttes működik, többségük az 1989–90-es fordulat után született vagy született újjá. A Csoóri Sándor Alap az idei esztendőben csak itt a Partiumban 48 programot támogatott. (…) A ma fellépő 10 együttes akarva-akaratlanul teljes képet ad a néptáncvilágunk állásáról, a több mint 103.000 négyzetkilométeren fekvő Partiumban és Erdélyben. Majdnem teljes képet láthatunk Nagyváradtól a moldvai Bákóig, a Nyárádmentétől Temesvárig, Segesvártól Kolozsvárig, Zilahig, vagy a Felső-Maros-mentétől Kalotaszegig. Ők valamennyien bizonyítani fogják, hogy amit művelnek, az bizony művészeti tevékenység, azzal a különlegességgel megerősítve, hogy mindeközben rendíthetetlenül képviselik a hagyományőrző jelleget is” — fogalmazott dr. Balogh Júlia, a Csoóri Sándor Alap Tanácsadó Testületének elnöke.
Szavai igazáról minden jelenlévő meggyőződhetett a hegyközi, zempléni, rábaközi, méhkeréki táncokat látva a  Kikerics Néptáncegyüttes (Segesvár), a Csurgó Néptáncegyüttes (Magyaró), az Eszterlánc Néptáncegyüttes (Temesvár), az Ifjú Bekecs Néptáncegyüttes (Nyárádszereda), a Cifra Néptáncegyüttes (Méra), a Napsugár Néptáncegyüttes (Marosvásárhely), a Szarkaláb Néptáncegyüttes (Kolozsvár), a Százlábú Néptáncegyüttes (Sepsiszentgyörgy), a Szeret Néptáncegyüttes (Bákó), a Terbete Néptáncegyüttes (Zilah) előadásában.
A gála zárómozzanataként Virág Endre, a Romániai Magyar Néptánc Egyesület elnöke elevenítette fel az Erdélyi Néptánc Antológia 2005-ben kezdődött történetét,  s mondott köszönetet a házigazda Csillagocska Alapítványnak, illetve mindazon táncosoknak, akik heti rendszerességgel részt vesznek a táncpróbákon, éltetik a néptáncot.

„Megérte a fáradtságot! Méltó helyszínt és helyet, ünnepi köntöst kapott a néptánc Infinite Dance Festival keretében. ” — summázza beszélgetésünk zárásaként Benedek Árpád. 

Szabó Kinga Mária 

SZÓLJON HOZZÁ FACEBOOKON! 

(Fotók: Csillagocska Néptáncegyüttes és magánképek)