Kiskirbáját tartotta kedden a kaplonyi kisebbik római katolikus templom közössége. A két évtizede felszentelt templom ez alkalommal is színültig megtelt. Főcze Imre Bonaventúra ferences szerzetes szólt arról, hogy az egyszerű emberek is igaz emberré lehetnek.

Két évtizede szentelték fel a kisebbik kaplonyi római katolikus templomot — az évforduló alkalmából amúgy majd ünnepséget fognak tartani. Kühn Pál plébános vezette akkoriban a népes egyházi közösséget — amúgy a nagy lélekszámra való tekintettel vált szükségessé a templomépítés. Szent Józsefnek, Szűz Mária jegyesének a pártfogásába ajánlották a templomot, melynek oltárasztalát abból a diófából faragta ki Kaltenbacher Pál helyi asztalosmester, amely a templom helyén pompázott az építkezés megkezdése előtt. Az oltárképet Lukácsovits Magda nagykárolyi születésű festőművész hozta létre, és azt ábrázolja amint az ördög a pénz és álarcok kísértésével próbálja megtéveszteni a híveket, ám Szent József, a munkások védőszentje közbelép.

Szent József-rajongók között

Szent József ünnepén, a kaplonyi kiskirbáj — azaz templombúcsú — alkalmából idén is színültig megtelt a templom. A népes hívő közösség számos pappal közösen imádkozott. Ezúttal is odaadó szolgálatot tartott a szentmise közben a Páter Szabó Dömjén Énekkar, az egyházi közösség kórusa.

A mise meghívott szónoka Főcze Imre Bonaventúra OFM volt. A jelenleg Déván szolgáló ferences testvér több évet szolgált Kaplonyban, így a Szent József-templomban is számos misét mutatott be. Beszéde felvezetőjében arról szólt, hogy az emberek hajlamosak egyiküket-másikukat követni, olykor a rajongás áldozatvállalásra is ösztökéli az embereket, például arra, hogy egy-egy zenei előadóért nagy távot utazzanak be, vagy egy különlegesebbnek gondolt helyszínre eljussanak. Ennek kapcsán hangoztatta: „a jó Istennél és a szenteknél azonban nem kell sort állnunk, hogy helyjegyet váltsunk”. A hallgatóságának felhívta a figyelmét arra, hogy „kilenc héttel ezelőtt mi is beálltunk a Szent József-rajongók közzé.” Abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy annak idején mindannyian úgy indultak el „Szent Józsefnek az útján”, hogy utána az Istenhez közelebb kerülhessenek. Ennek kapcsán arra biztatta a híveket, hogy önmagukat kérdezzék meg arról, hogy valóban közelebb kerültek-e, él-e bennük az a vágy, az a nyugtalanság, hogy valóban közelebb legyenek Istenhez.

„Szent életre meghívott testvéreim”

Igaz ember volt Szent József — mondta a Szentírás alapján a templombúcsú szónoka. Fel is sorolta rögtön, hogy aránylag keveseket illetnek a Bibliában ezzel a minősítéssel. „Napjainkban, keresztény hatásra a szóhasználatban az 'igaz ember' kifejezést a 'szent' váltotta fel, amelynek jelentése inkább a kanonizált szentekre szűkölt, azokra, akiket szentként tisztelünk. Pedig napjainkban is vannak, élnek közöttünk igaz, azaz szent életű emberek” — nyomatékosította Főcze Imre Bonaventúra OFM. Mint hozzátette: „az már az igaz, a szent ember útját járja, aki hallgat a Jóisten szavára.” Mint kifejtette, az ilyen emberek Szent Józsefhez hasonlók, azaz nagy a hitük, és a cselekvés nem fárasztja el őket. Szerinte a hívek hite is több kell legyen annál, mintsem, hogy bólogatnak, miszerint hisznek. Éppen ellenkezőleg: cselekedetben kell párosulnia a hitnek. „Templombúcsúnk idején írd a szívedbe, hogy a Jóisten meghívott téged is arra, hogy igaz emberré válj, azaz hogy szentévé” — buzdította cselekvő hitre a jelenlévőket. Megemlítette továbbá: „az Újszövetségben a szent kifejezés a keresztényeket, vagyis minket jelöl. Mintegy magával vonzza a bűnnel és a pogány erkölcsökkel való szakítást.” „Szent életre meghívott testvéreim” — szólította meg többször is a hallgatóságát. Kifejtette: „a keresztény életet élő embernek a Jóistennek tetsző módon, szentül, nem elvilági értelemben bölcsen kell cselekednie. Jóllehet, hogy az életemet nézve én még nem váltam szentté, de ez számomra nem elszomorító, hanem egy bátorítás kell legyen, hogy felejtsem, ami mögöttem van, és nekilendüljek annak, ami előttem van. Ezzel a gondolkodásmóddal, életvitellel kérem Szent József közbenjárását. Mert a jó Isten meghívott Krisztusban a szentté válásra, az igaz emberré válásra. Mi, keresztényként gondolkodjunk így!” — buzdította a híveit.

Több példán keresztül vezette rá a beszédét hallgatókat arra, hogy bizony van mit tenniük a szentté válás érdekében, s nem csak várni kell arra. Ennek kapcsán kifejtette azt is: „ott kell igaz emberré, szentté váljak, ahová a jó Isten rendelt, ahol élek, és amilyen hivatásban élek”.

Arra buzdított mindenkit, hogy ha eddig nem tette meg, hát most határozza el, hogy megindul a szentté válás útján. „Nem kell nagy dolgokat végbevinnem, mert József élete már azonnal mutatja, hogy egyszerű emberként igazzá, szentté válhatok, ah Jézus Krisztust, Isten szent fiát befogadom az életembe” — zárta beszédét a ferences szerzetes.

Megyeri Tamás Róbert