Tegnap ülésezett a Szatmár Megyei Területi Közrendészeti Hatóság (ATOP), az ülés legfontosabb témája pedig az afrikai sertéspestis terjedésének a megakadályozása, valamint a már elhullott állatok — elsősorban vaddisznók — tetemeinek a megsemmisítése volt.

Altfatter Tamás alprefektus ismertette a megyében kialakult helyzetet, az afrikai sertéspestis okozta károkat, majd Nicolae Dumuţa, a Szatmár Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője beszélt arról, hogy milyen problémákkal kell megküzdeniük a szakembereknek.

Balogh Sándor erdészmérnök, a Szatmári Erdők Egyesületének vezetője adott tájékoztatást a megyében kialakult problémákról. Elmondta, hogy Szatmár megyében az elmúlt év júniusában találták meg az első, afrikai sertéspestissel fertőzött elhullott állatot a csaholyi vadászterületen, Bihar megye határának a közelében. A vírus innen hamar átterjedt a szopori vadászterületre. Október-novemberig nem volt sok az elhullás, később növekedett az elhullott vaddisznók száma. Előbb süldők és malacok hullottak el, most már viszont egyre több nagy állat tetemére is bukkannak. A kormány megszabta, hogy hány egyedet kellene kilőni ahhoz, hogy megfékezzék a vírus terjedését. Elég sok vaddisznót kellene kilőni, de sem a hazai, sem a külföldi vadászok nem szívesen mennek lesvadászatra és cserkelésre, mert nem szeretik ezeket a típusú vadászatokat, mindenki hajtóvadászatra menne, ahol ötven-hatvan disznót is ki lehet lőni, ezt a típusú vadászatot viszont betiltották. A betegség terjed, s most, amikor a kocák elkezdenek fiadzani, legyengül az immunrendszerük. Vannak olyan esetek, amikor a koca elpusztul, majd pedig a malacok is éhen halnak mellette.

Az elhullt vaddisznók összegyűjtése sem egyszerű, elsősorban azért, mert nagy költségekkel jár. Az egyetlen intézmény, amelyik valamennyi juttatást ad a leadott próbákért, az az állategészségügyi igazgatóság, de az onnan kapott összeg messzemenően nem fedezi a költségeket. Ahhoz, hogy tizenöt-húsz elhullott állatot összeszedjenek, minimum négy emberre, járművekre és gépekre van szükség. Kell gép, ami kiássa a gödröt, kellenek fertőtlenítőszerek és sok egyéb eszköz, ami mind pénzbe kerül, magyarázta a szakember.

Balogh Sándor elmondta, hogy a kormány sok határozatot hoz, de a végrehajtást és a finanszírozást az állategészségügyi igazgatóságokra bízza, majd emlékeztetett arra is, hogy a vadásztársulatok benyújtottak egy költségvetést a prefektusi hivatalhoz még az elmúlt évben, de arra még csak válasz sem kaptak. A 830-as kormányrendelet világosan leírja, hogy milyen tevékenységekért milyen illeték jár azoknak, akik azt elvégzik, de ezeket nem téríti meg senki. A vadásztársulások több tonna húst ásnak el, ami nem mind fertőzött, de veszélyesnek lett nyilvánítva, a nagy mennyiségű húsért pedig nem kapnak kárpótlást. Nemcsak ez, de a munkálatok is, amiket elvégeznek, mind veszteségként vannak elkönyvelve.

A sertéspestis terjedésének megakadályozása kapcsán Balogh Sándor rámutatott: nem lehet védekezni, hiszen a vaddisznó kilométereket jár be egy éjszaka. Amikor Szatmár megyében betiltották a hajtóvadászatot, Bihar és Szilágy megyében nem tiltották be. A vaddisznó mindig oda megy, ahol nyugalmat talál. A két szomszédos megyéből az állatok átjöttek Szatmár megyébe, így itt sokkal nagyobb lett az állomány. Etetni nem lehet megfelelő módon, mert kormányrendelet szabályozza azt is, hogy mennyi tápanyagot lehet adni a vadaknak. Ha az állat nem kap táplálékot, még nagyobb területet jár be táplálékszerzés céljából, s míg nagy területet jár be, nagy területet tud megfertőzni is. Nincs mit tenni, ezt a helyzetet a természet teremtette, a természet fogja majd kiegyenlíteni, de ha minden jó irányba fog is haladni, minimum tíz év kell elteljen, amíg eredmény lesz, mutatott rá az erdészmérnök.

Szatmár megyében van két vadászterület, amelyekről nem fognak eltűnni a vadak, olyan az élőhely, ami a vadállománynak százszázalékosan megfelel. Elhullások azonban mindig lesznek, mindig maradnak gócpontok, mert a vírust nem lehet teljesen felszámolni.

Balogh Sándor hozzátette, hogy a vadásztársulások minden tőlük telhetőt megtesznek, de a rendelkezésükre álló keret nem elég.

Arra a kérdésre, hogy a háztáji sertések hogyan kapják el a vírust, Balogh Sándor megjegyezte: a leggyakoribb ok, hogy a házaknál nincs kerítés, könnyen bemegy a vad a háztáji területre. Ezeket a területeket be kell keríteni úgy, hogy a vad ne tudja megközelíteni. A másik lehetséges ok, hogy sokan mennek az erdőbe (gombászni, kirándulni, fát kitermelni), ahonnan a cipőjükkel hazaviszik a vírust.

Elek György