Nem minden méz, ami aranylik, és nem minden természetes, ami az kellene legyen –  főleg ha import. 
Mircea Ciocan, a Romániai Méhészek Szövetségének elnöke szerint körülbelül 10 évvel ezelőtt végeztek egy kísérletet, amelynek során  minden üzletből különböző mézfajtákat vásároltak és laboratóriumba küldtek. Az eredmények azonban azt mutatták, hogy a piacon és a szupermarketekben kapható fajták közül egyikben sem volt 20%-nál több méz.
Az eset következményeként harcoltak azért és megvitatták a mezőgazdasági minisztériummal, hogy a méhészeti törvény tartalmazza a méz helyes címkézésének kötelezettségét — ami még mindig nem történt meg, noha a 383. törvényt módosították, és most már megköveteli a feldolgozóktól a méz helyes címkézését, a tételbe kerülő összes fajta szerint. Ciocan azonban azt állítja, hogy a szaktárca már két éve halogatja ezt a kötelezettséget, hogy kiadja a törvény végrehajtásához szükséges alkalmazási módszertant, mert — állításuk szerint — nincsenek felruházva ezzel a hatáskörrel.

Kevert (vegyes) és „pancsolt” méz

„A mézkeverés azt jelenti, hogy csak több fajtából származó mézet használnak fel, amelyet összekevernek, hogy többféle ízű végterméket kapjanak. A hamis méz viszont olyan méz, amelyet úgy állítanak elő, hogy a természetes méz egy bizonyos százalékát mindenféle olyan anyaggal keverik össze, amely hasonlít rá, vagy képes azt megsokszorozni anélkül, hogy ez a termék megvásárlásakor látható lenne. Ez nem feltétlenül cukorszirup, a dolgok ennél sokkal bonyolultabbak.” – magyarázta Horia Constantinescu, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság elnöke.

„Másfél hónappal ezelőtt indítottunk vizsgálatot. Több mézfajtát gyűjtöttünk össze több termelőtől és importőrtől – ez egy szélesebb körű munka, több intézmény is érintett. Az eredmények azt mutatják, hogy amit önök egyszerű glükózszirupnak mondanak, az egy olyan anyag, amely bizonyos, a mézhez hasonló tulajdonságokkal rendelkezik. A mintákat külföldre küldtük elemzésre. Nem hoztuk nyilvánosságra, hogy honnan vettük ezeket a mintákat, mert nem akarjuk, hogy a végleges eredményeket bármi is befolyásolja. Folytatjuk a vizsgálatot, azonban sajnos a jelenség méretei messze meghaladják azt, amit el tudunk képzelni. Olyan információink is vannak, hogy Kínában létezik egy módszer ennek az anyagnak az előállítására, amely egy bizonyos elemzésig valóban olyannak tűnik, mint a valódi méz. Attól a pillanattól kezdve, hogy a szintetikus cukor fogyasztását elkerülni akaró vevő mézet vásárol, ám valami teljesen más anyagba botlik, már nem csak élelmiszeripari csalásról beszélünk, hanem annál sokkal súlyosabb dolgokról is. 
Most, hogy Európa is érintett a hamisított és műmézek elterjedésében, ez egy jelzés is, hogy erre a problémára kell összpontosítani, mert Románia is kapu lehet ezen, a standardoknak messze nem megfelelő termékek beáramlása számára.” – tette hozzá.

A kristályosodás segíthet különbséget tenni a valódi és hamis között

Mircea Ciocan szerint „Rendkívül nehéz különbséget tenni a valódi és a hamis méz között. A mézhamisítás folyamata a világ különböző országaiban, például Kínában, laboratóriumokban történik. Különböző cukrokkal és más cukorfajtákkal kezdődik, ezeket laboratóriumban finomítják és kombinálják, amíg el nem érik a méz belső tulajdonságait, anélkül, hogy a méz valódi jellemzőivel rendelkeznének. Ezt csak akkor tudjuk megmondani, ha elmegyünk egy laboratóriumba.”

A szakember ugyanakkor egy kapaszkodót is említ, amelynek segítségével különbséget tudunk tenni a valódi és a hamis/műméz között. „A méz kristályosodási (cukrosodási) ideje fajtánként eltérő. Míg a repce- és a napraforgóméz egy- két hónap alatt kristályosodik, addig az akácméz kristályosodik a legnehezebben. A méz kristályosodása természetes jelenség, azt mondanám, hogy az a méz, amelyik nem kristályosodik, az hamis. Ha hűtőben tartjuk a mézet és nem kristályosodik, akkor az egyértelműen szirup vagy bármi más, csak nem méz.” – magyarázta Mircea Ciocan.
Hasonló céllal ajánlatos a boltokban is mindig megnézni a palackozás dátumát, és ha a polcról levett üveg több hónapos mézet tartalmaz, ám ennek ellenére még mindig áttetsző benne a „méz”, inkább ne vegyük meg. 

Hírszerkesztő