Több figyelmeztető jelzés is érkezett olvasóink részéről: száradnak a felszíni vízelvezető csatornarendszer árkai. Nagy Ottó-Csaba, az Országos Talajjavító Ügynökség (ANIF) Szatmár megyei területi kirendeltségének igazgatója elmondta, a jelenség valós, de a helyzet nem súlyos, a csatornahálózat árkai az aktuális időjárási állapotokat tükrözik.

Nagyon ritkán előforduló helyzet, hogy a majtényi víztározóban 1 méter alatt legyen a vízszint, de most megtörtént, és ugyanez a helyzet a börvenyi állomásnál is.
A megyeszékhelytől észak-nyugatra az egykori Vármegye-árok Mikolánál kiszikkadt, de Szárazbereknél, a tározóhoz közelebb még tartja a vizet, bár nincs benne annyi, mint néhány éve.
A sokak általa 19-es út mentéről ismert Kraszna – Oroszfalu kanális a sokéves átlag alatt van mélyen.

Az ANIF mérései szerint az átemelő pumpaállomásokban évtizedek óta megszokott 2-3 méteres vízszint 1,2 – 1 méternél van, ami a teljes megyei kanális-hálózat állapotát türközi, mindenütt 50 százalékos a csökkenés. Magyarország keleti részén sem lehet jobb a helyzet, mutatott rá Nagy, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mindenütt le vannak zárva a zsilipek, bent tartják a magyarok az országban a vizet.

Kéthetes csendes, konok esőre lenne szükség az árok-vízszintek helyreállásához, véli Nagy, ilyenek – sajnos könnyen megjegyezhetően –, utoljára 2011-ben és 2020-ban voltak.
A Szatmár megyei árokrendszerre a hetvenes árvíz után volt szükség, foglalta össze az ANIF vezetője, a medréből kilépett Szamos nagy hozama miatt megnőtt a talajvíz szintje, belvizet okozva a szántóföldeken. A rendszert a nyolcvanas évekig tervezték és építették, a kilencvenes években kezdte el mutatni a hatását, mára a csapadékszegény időkre gyakorlatilag kiszolgált.

Igaz az a közszájon forgó mondás, tette hozzá, hogy bármely szatmári falu bármely háza előtt meginduló árokvíz vagy a Túrba, vagy a Krasznába, vagy a Szamosba kell(ene) hogy eljusson.

Princz Csaba
(A szerző felvételei a Vármegye-ároknál készültek 2026. május negyedikén Szárazbereknél.)