Szókimondóka — beszédkészség-fejlesztés, kiejtés-javítás, szókincs és kifejezőképesség fejlesztése játékos gyakorlatok révén, zenével és verssel átszőtt vidám mondókázás keretein belül.

Első alkalommal szervezte meg a Szókimondóka – Logopédiai kuckót a Szatmári Gazdák Egyesülete, s a hagyományteremtő kezdeményezés fő célja elsősorban az anyanyelv ápolása, ezen belül pedig a beszédkészség-fejlesztés, kiejtés/artikuláció-javítás, szókincs és kifejezőképesség fejlesztése játékos gyakorlatok révén zenével és verssel átszőtt vidám mondókázás keretein belül — mert a beszédhibát a gyermek nem növi ki!

Az EMNT székház nagytermébe érkező gyerkőcöket Cs. Budaházi Emese logopédus-szakpszichológus fogadta a színes ceruzák, kirakós játékok, mondókás könyvek, Weöres Sándor megzenésített versei, a Kaláka és Halász Judit kedves, jól ismert dalai mellett. A szórakoztató foglalkozás során nem csak énekeltek, de a mondókák ritmusait tapssal erősítették, rajzoltak, artikuláltak és természetesen játszottak — azaz észrevétlenül tanultak. „Jó ideje dolgozom logopédusként és úgy tapasztalom, a gyermekek egyre rosszabbul beszélnek, és egyre később kerülnek szakember „kezébe”. Pedig óvodás, kisiskolás korban lehet legjobban korrigálni a beszédhibák zömét, melyek aztán felnőtt korban rengeteg komplexus kialakulásához vezethetnek. Ez a „késlekedés” a pedagógusok és a szülők felelőssége — előbbiek kell(ene) felhívják a figyelmet, utóbbiak pedig fel kell(ene) vállalják, mintsem eltussolják gyermekük beszédhibáját. A gyermek beszédhibája nem szégyen és a közhiedelemmel ellentétben a beszédhibát nem növi ki! Sajnos a mostani gyerkőcök keveset beszélnek, virtuális valóságban élnek. Már 3–4 évesek kezében ott a táblagép, okostelefon, nem olvasnak, nem kommunikálnak. Nem használják beszédre a szájukat és emiatt nagyon gyenge az artikulációjuk. Ezért is fontos ez a Szókimondóka–kezdeményezés, hiszen itt játékos formában tanulhatják elsődleges kommunikációs eszközüket, az anyanyelvüket. ” — magyarázza a logopédus-szakpszichológus. Mint elmondta, a beszédhibák korrigálása — természetesen attól függően, hány hangot (betűt) érint — minimum három hónap, de átlagosan fél éves- éves terápiát igényel. „Az „r” és az „sz” hanggal mindenki nehezen boldogul, ráadásul divat a felnőttek (főleg anyukák) körében az affektált beszéd s a gyermekek ezt utánozzák (mint egyébként mindent, amit a felnőttek tesznek). Igen, lehet sokak számára meglepő, de igyekezzünk mi is szépen, helyesen, normálisan hangsúlyozva beszélni, ezzel is jó példát mutatva. Ha gyermekünk beszéde így sem fejlődik megfelelően (3,5 –4 éves korra tiszta kell legyen, nagycsoportban már szépen kell tudnia beszélni), akkor fel kell keresni egy szakembert, hogy az állapítsa meg: mi a gond (ha van gond) és ne a szomszéd! Ismétlem önmagam: a beszédhibát javítani kell, azt a gyermek nem növi ki! Szakembert találni ma Szatmáron nem nehéz, a fontos, hogy a gyermek anyanyelvén történjen. ” – mutatott rá.

A Bethlen Gábor Alap támogatásával megszervezett Logopédiai kuckóból sorozatrendezvényt terveznek évente két–három alkalommal, melyekre a gyerkőcök mellett szívesen várják és hívják az óvónőket, tanító nőket és szülőket is, s a tervek szerint egy felnőtt–kuckót is indítanak majd.

Szabó Kinga Mária