A gyerekvállalás egy olyan téma mostanában, amely egyre több embert foglalkoztat, ugyanis a napjainkban uralkodó körülmények — háború, világjárvány, pénztelenség stb. — között sok család elgondolkozik, hogy valóban szeretne-e, illetve érdemes-e gyereket vállaljon.
A mindennapi nehézségek mellett persze az is közrejátszik ebben, hogy mostanság már kezd kimenni a divatból a gyerekvállalás: vannak párok, akik maximum egy gyereket szeretnének, vagy egyet sem, sőt, sok esetben házi kedvencüket tekintik kicsinyüknek.
Ahhoz, hogy kiderüljön, mi a helyzet a Szatmár megyei családoknál, a tempo.online adatbázisban néztünk utána az elmúlt években született csecsemők számának, és bár számítottunk a csökkenésre, mégis meglepő a tény, hogy az 1991-ben született 5591 babához viszonyítva tavaly csak 2884 újszülöttel gazdagodott a megye — szinte feleannyival, mint 30 évvel ezelőtt.

Jelentős csökkenést hoztak a múló évek

Összehasonlítva az elmúlt 20–30 évben született csecsemők számát a megyében észrevehető, hogy Szatmárnémetiben például feleannyi gyerek sem született 2021-ben, mint 1991-ben (1486). Ha az ötévenkénti adatokat nézzük, megfigyelhető, hogy a csökkenés fokozatosan következik be, még akkor is, ha néhol megugranak a számok az előző évhez viszonyítva. 2001-ben például 1050, 2006-ban 1162, 2011-ben 977, 2016-ban 974, tavaly pedig csupán 706 csecsemő született a megyeközpontban.
A második legnépesebb Szatmár megyei település újszülöttek terén Nagykároly lett tavaly, ugyanis 135 család bővült egy-egy csöppséggel az év folyamán, ami azonban jóval kevesebb, mint a 2001-ben született 197 újszülött, bár kevésbé drasztikus a csökkenés Szatmárnémetihez viszonyítva.
Túrterebesen 101 gyerek született tavaly, ám ahogy a számok mutatják, az elmúlt 20 évben is 93 és 118 között mozgott az újszülöttek száma, ezért ez a település kivételesen nem mutat hanyatlást az újszülöttek száma tekintetében.
Avasfelsőfaluban ellenben — negyedik a listán a tavaly született csecsemők számát tekintve — megcsappant a kicsik száma az elmúlt évben, ugyanis 2021-ben csupán 92 újszülöttet regisztráltak, ami a 2016-ban született 148 gyerekhez képest elég nagy változást jelent a családok életében és attitűdjében.
Ha összehasonlítjuk a 2021-ben született gyermekek számát a 20 évvel ezelőtt, 2001-ben született gyermekek számával, érdekes eltérést és csökkenést vehetünk észre. A tavalyi évben — a fentebb felsorolt településeket leszámítva — Erdődön született a legtöbb csecsemő, 79, Tasnádon 74 és Szatmárpálfalván 71. A 2001-es adatokat böngészve kiderült, hogy egész más települések voltak népesek akkoriban, ugyanis a listavezető település Halmi lett, ahol 107 újszülöttel bővültek a családok, a második helyezett ez esetben is Tasnád, 28-cal több csecsemővel, mint tavaly (102), a „dobogó” harmadik helyére pedig Sárközújlak került 2001-ben, 100 gőgicsélő kisbabával.

Hol nem szállt le a gólya?

Miután kiderült, hol vállaltak a legtöbben gyereket az évek alatt, azt is megvizsgáltuk, hogy a megye milyen településein döntöttek a legkevesebben a család bővítése mellett. Az elmúlt évben Oláhcsáholyban született a legkevesebb gyerek Szatmár megyében (5), aztán Csomaköz (7), végül pedig Kálmánd következik (8). 
Az előző adatok meghökkentő visszavágója lehet a 2001-es év, ugyanis a 3905 újszülött ellenére öt olyan települést is feljegyeztek, ahol „csecsemőmentes” év volt a 2001-es, így tehát Egriben, Kálmándon, Csomaközön, Kökényesden, illetve Ráksán egy gyerek sem született 20 évvel ezelőtt.
Annak ellenére, hogy voltak kivételek, illetve olyan települések, ahol egy-egy évben meglepően kevés gyerek született az előző vizsgált évhez viszonyítva — például Bikszádon 2021-ben 57, 2011-ben viszont csupán 32 gyerek jött a világra —, továbbra is azt lehet észrevenni, hogy egyre inkább csökken az újszülöttek száma Szatmár megyében.
A csecsemők száma egyébként országos szinten is visszaesett az elmúlt 20–30 évben, 1991-ben ugyanis 275 275, 2001-ben 220 368, tavaly pedig 180 735 csecsemő született Romániában.

Szabó Beatrix