Vidéki települések százaiból hiányzik a családorvoslás, a háziorvosként dolgozók fele pedig már hatvan év feletti — derül ki az Országos Családorvosi Társaság adataiból. Az állami rendszerben tevékenykedő orvosok bérének emelése 2017-ben fokozatosan csökkentette a külföldre távozó orvosok számát. A Romániai Orvosi Kollégium legfrissebb jelentése szerint 2016 és 2020 között felére csökkent azoknak az orvosoknak a száma, akik külföldre mentek munkavállalás miatt. Ám a magasabb fizetések még így sem oldották meg az orvoshiányt, főképp a háziorvosok hiányát.

Az orvos az ország elhagyásakor köteles érvényes szakmai bizonyítványt (CPC) kérni, amelyet az orvosi kollégiumtól kap, és amely alapján külföldön praktizálhat. Az orvosi kollégium egyik legfrissebb jelentése szerint 2016-ban 1462 orvos kérte a CPC-t, ám 2020-ban 858-ra csökkent, 2021-ben pedig 776 volt a külföldre távozók száma. Dr. Alexandru Rafila egészségügyi miniszter elmondta, hogy országos szinten orvosválság van, de ez megoldható egy nemzeti stratégiával, amelyet először Romániában dolgoznak ki. „Ez egy országos jelenség. Vannak olyan kritikus pontokat kiszolgáló szakterületek, mint a sürgősségi fogadóegységek, mentőszolgálatok, egészségügyi alapellátás. A látszólag nagyszámú, 11 ezer háziorvos ellenére Romániában több száz településen nincs egészségügyi alapellátás, az egészségügyi személyzet pedig öregszik, jelenleg 55 év feletti az átlagéletkor. Nem várhatják el tőlünk, hogy ezt a dolgot egy-két éven belül kijavítsuk” — mondta Rafila néhány napja Botoşani-ban.

Vészjelzés: betöltetlen rezidenshelyek

Doktor Gindrovel Dumitra, a Romániai Orvosi Kollégium főtitkára rámutat, hogy bizonyos orvosi szakterületeken a hiány egyre csak növekszik. „Valóban, az orvosok elvándorlása csökkent. A probléma azonban az a tény, hogy az olyan szakterületeken, mint az ATI és a sebészet, kezdenek betöltetlen helyek maradni a rezidencián, ami nagy vészjelzés. Olyan szakterületekről van szó, amelyek a tudás mellett hatalmas fizikai erőfeszítést igényelnek” — mondta az orvos. Hozzátette, hogy az egyik oka annak, hogy a fiatalok nem kedvelik ezeket a szakterületeket, az az, hogy van esély rá, hogy műhibaperbe kerülhetnek. 

A háziorvosok fele 60 év feletti

Gindrovel rámutatott arra is, hogy a legnagyobb orvoshiány a családorvoslásban van. „Óriási a hiány, megközelítőleg 1500–2000 háziorvos hiányzik a rendszerből a CNAS által kalkulált igényekhez képest. De még ennél is nagyobb a hiány, mert vannak olyan települések, ahol orvosfelesleg van, itt most egyes városokra gondolunk, de vannak olyan települések is, ahol nincsenek háziorvosok. Ugyanakkor a háziorvosok körülbelül fele már 60 év feletti, ami azt jelenti, hogy 10 év múlva már nyugdíjasok lesznek” — mondta.

Dr. Sandra Alexiu, a Bukarest-Ilfov Családorvosok Egyesületének elnöke szerint az orvoshiány napról napra súlyosbodik. „Nagyot csökkent a háziorvosok száma. Tavaly év végén 9800-an voltak, szemben az 1999-es évvel, amikor több mint 12 ezren dolgoztak ezen a területen” — mutatott rá. Az orvosnő elmondása szerint az orvosok mindössze negyede 50 év alatti, és nagyon komoly okok miatt nem választják már a fiatalok a családorvoslást. „Nem csak a háziorvosokat fizetik nagyon rosszul, de a rezidensek is elkezdtek jobban keresni, mint egy háziorvos. A rezidens orvos fizetése néha magasabb, mint a háziorvos havi jövedelme” — mondja Sandra Alexiu. „Néhány éve az Egészségügyi Minisztérium felvett egy nemzetközi szakértői csoportot, amely stratégiát készített a romániai vidéki egészségügy szabályozására, de semmi sem valósult meg abból. A hatalomra jutottak elképzelése nem esett egybe ezzel a stratégiával, amely jelentős összegeket fektetne be a kórházakba és a sürgősségi orvoslásba. Egyáltalán nem állunk jól. Remélem, a PNRR-en keresztül magunkhoz térünk, mert körülbelül 3000 háziorvosi rendelőre egyenként 60 000 euró jut” — magyarázta.

A fiatalok nem akarnak háziorvosok lenni

Dr. Raluca Zoiţanu, a Családorvosi Egyesületek Országos Szövetségének elnöke azt állítja, hogy a háziorvosi személyzet problémája nem oldódik meg egyhamar, főleg, hogy egyes településeken egyáltalán nincs olyan infrastruktúra, amely megkönnyítené az orvosok érkezését. „Tíz éve még az 1800 főre jutó egy orvos optimális számán voltunk, most pedig valahol 2000 fölött vagyunk, tekintettel arra, hogy az orvosok száma csökkent. És a CNAS-szal szerződésben állókon kívül vannak más háziorvosok is, akik különböző egészségügyi intézményekben praktizálnak, tehát költségvetési menedzserek, de vannak olyanok is, akiknek másodszakuk van, és a kórházban dolgoznak” — mondta. A háziorvos elmondása szerint több ország Románia helyzetében volt 10 évvel ezelőtt, olyan országok, mint Kanada, Franciaország és Svájc. „A dolgok azonban jól átgondolt egészségügyi politikákkal és humánerőforrás-stratégiával megoldódtak. Azért nincs háziorvosunk, mert a fiatalok nem akarnak háziorvosok lenni, aminek az oka a bürokrácia, a finanszírozás hiánya, a nem működő informatikai rendszer. Ezen okok mindegyikére vannak megoldások, de ezeket a gyakorlatba kell ültetnünk” — mondta Raluca Zoiţanu. 

Nagyobb egyetemi konkurencia

Az elmúlt években megnőtt az orvosi egyetemeken a konkurencia, ami azt mutatja, hogy nagy a fiatalok érdeklődése ezen a területen. „Idén nőtt a jelentkezők száma és a felvételi átlag is. A gyerekek egyre jobbak. Idén pedig növeltük a férőhelyek számát, de az általános orvostudományból is nőtt a jelöltek száma. A Gyógyszerészet iránt az érdeklődés változatlan” — mondta Anca Buzoianu, a Iuliu Haţieganu Kolozsvári Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektora. Elmondása szerint az egyetemek nem tudják befolyásolni a rezidens helyek odaítélésének stratégiáját, hisz ezt a minisztérium határozza meg. „Az egyetem csak az előre meghatározott stratégiát követheti. Egyetemünknek folyamatban van egy olyan projektje, amelyen keresztül meg akarja mutatni a hallgatóknak a családorvosi specializáció vonzerejét, amelyet érdemes a rezidenspályázaton megfontolni” — tette hozzá.

Szilágyi Kinga