Az asztma világnapja arra nyújt lehetőséget, hogy még inkább ráirányítsa az emberek figyelmét az asztmával kapcsolatos problémákra. Az eseményt a Világmozgalom az Asztmásokért (GINA) nevű szervezet javasolta és kezdeményezte 1998-ban, azóta minden év májusának első hetén szó esik a világnapon a betegségről, rizikófaktorokról, az asztma tüneteiről és gyógyításáról.

Dr. Cristian Oancea, a Román Tüdőgyógyász Társaság titkára is megerősítette, hogy jelenleg legkevesebb egymillió lakos küszködik asztmával Romániában, tíz százalékuknál ennek egy súlyos formája alakult ki. Az asztmát nem lehet teljesen meggyógyítani, viszont kontroll alatt lehet tartani — közölte.

Az asztma genetikai és környezeti tényezők hatására kialakuló, rendszerint légúti gyulladással, időben és intenzitásban eltérő légúti tünetekkel járó betegség: sípolás, nehézlégzés, mellkasi feszülés és köhögés jellemző rá, amelyek a gyulladás miatti légúti túlérzékenység következményeképp visszatérő epizódokként jelentkeznek. A tünetek — amelyek oka, hogy kilégzéskor a levegő áramlása változó mértékben korlátozott, beszűkült — leginkább éjszaka vagy kora reggel jelentkeznek, terhelésre vagy bizonyos provokáló tényezők hatására súlyosbodnak. A tünetek spontán vagy gyógyszeres kezelés eredményeképp általában enyhülnek.

A gyermekkori asztma ma a korosztály leggyakoribb krónikus kezelést igénylő betegsége Romániában is. Fiúknál 1,5–2-szer gyakrabban fordul elő, mint lányoknál, azonban a pubertás tájékán a nemek közötti különbség eltűnik. Leggyakrabban kisgyermekkorban kezdődik, de 20–25%-ban már csecsemőkorban is jelen van, kamaszkor tájékán az esetek 60–70%-ában megszűnik vagy látszatra megszűnik. A kisgyermekkori asztma több formában, eltérő életkorban és élethosszig lehet jelen: 3 éves kor előtt összefügghet a koraszülöttséggel, vírusinfekciókkal, de kialakulhat a környezeti dohányzással összefüggésben is, míg a későn kezdődő, megmaradó kórképből gyakran lesz felnőttkori asztma.

A tüdőgyógyászok segíthetnek

Az asztma diagnosztizálását, gyógyszeres kezelését, gondozását, asztmaellenes inhalációs készítmények elrendelését és az inhalációs kezelés oktatását és a megfelelő használat ellenőrzését, továbbá az akut súlyos asztma ellátását tüdőgyógyász szakorvosok végzik.

Sípoló légzés, nehézlégzés, mellkasi szorító érzés vagy fájdalom, valamint a köhögés az asztma gyakori tünete. A sípoló légzés különösen gyakori tünet gyermekkori asztmában. Van azonban olyan beteg is, akinek sohasem sípoló a légzése, hanem főként éjszaka, fokozódó köhögési rohamok formájában jelentkezik nála az asztma. A több napon keresztül tartó köhögéssel vagy más asztmás tünetekkel már orvoshoz kell fordulni. A súlyos asztmás rohamok kialakulása megelőzhető, ha tüneteivel időben orvoshoz fordul. A megfelelő kezeléssel, illetve felkészültséggel kisebb a rohamok kialakulásának kockázata.

Hasznos tanácsok

Mivel az asztmás rohamok közel felét okozzák környezeti szennyeződések és allergének, úgymint dohányfüst, pollen és állati szőrzet, ráadásul a páratartalom, sőt, az erős szél is válthat ki rohamot, ezért az asztmás betegek kövessék figyelemmel az időjárás változásait, figyeljenek minden olyan tényező jelentkezésére, melyek rohamot okozhatnak, így a hőmérsékleti változásokra, a páratartalomra, a légnyomásra, erős szelekre. A séta, kirándulás és túrázás, az úszás vagy torna mind az asztmások számára ajánlott sportok közé tartozik. Amennyiben valaki mozgás hatására jelentkező asztmás rohamoktól szenved, ez sem ok arra, hogy ne kezdjen sportolni. Számtalan asztmás beteg tapasztalta tünetei csökkenését fokozatos, megfelelő edzés és gyógyszeres kezelés mellett. A mozgás előtt belélegzett rohamoldó gyógyszer kivédi a sportolás hatására kialakuló panaszokat. Pollenallergiások azonban szezonban napközben lehetőleg ne sportoljanak! — tanácsolják a szakemberek.

Bumbuluţ Krisztina