Nőttek ugyan a bevételek, de a kiadások sem maradtak el mögöttük — egy átlagos család jövedelme 35,2%-át élelmiszerekre költi, felújításra, szórakozásra alig jut, félretenni meg pláné nem tud.

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) a napokban tette közzé összesítését, mely szerint egy romániai család havi átlagos jövedelme a második negyedévben 4151 lej volt. A családi kassza bevételének legnagyobb részét, 67,5%-át a bérek és fizetések alkották — egy személyre számítva átlagosan 1588 lej jutott, természetesen jelentős eltéréssel annak függvényében, hogy valaki vidéken (1178,92 lej) vagy városon (1941,41 lej) él. S bár az átlagos család átlagbevétele egészen decens összeg, nem kevésbé decens az átlagkiadás sem: 3558 lej — ami azt jelenti, hogy elvileg 593 lejt tudott megtakarítani, félretenni a család. Persze az elvi, statisztikai és a gyakorlati valóság ritkán egyezik…

A kiadások legnagyobb részét (61,4%) az úgynevezett „fogyasztásokra” fordítjuk, 32,3 százalékát pedig az adók és illetékek kifizetésére. A „fogyasztások” tétel legnagyobb részét (35,2%) változatlanul az élelmiszerekre és a közszolgáltatásokra (14,4%) költjük, 8,6%-át dohányipari termékekre és szeszes italokra, 7,5%-át szállításra (üzemanyagtól kezdve autóbusz- vagy villamosbérletig), 4,9%-át pedig az egészségünkre — na nem olyan módon való megőrzésére, hogy pihenünk, üdülünk, kirándulunk, erre ugyanis csak alig 3,9% jut (a kultúrával összecsapva), hanem az összkiadások szinte 5 százalékát költjük gyógyszerekre és gyógyszerkészítményekre. Szintén 4,9%-ot költünk „kommunikációra”, azaz mobiltelefonokra, táblagépekre, elektromos kütyükre; 7,4 százalékot a ruházkodásra, 1,8 százalékot pedig vendéglőkben, kávézókban, pizzázókban hagyunk. A lakás karbantartására (felszereléstől kezdve felújításon át bebútorozásig mindent magában foglal a tétel) 5,8%-ot költünk, s a legkevesebbet változatlanul a tanulásra fordítjuk — az összkiadások alig 0,4 százalékát.

Szabó Kinga Mária