Pénteken dr. Szőcs Péter szervezésében a Szatmárnémeti Református Gimnázium Milotai Nyilas István dísztermében nyílt meg az Utazás a magyar reformáció századaiban című egyháztörténeti kiállítás.
A kiállítás célja, hogy a tárgyakon és multimédiás vetítésen keresztül közelebb vigye a látogatókat a XVI. század reformációjához, és felhívja a figyelmet a szatmári hitújítás gazdag múltjára. Póti Eduárd, a Szatmárnémeti Református Gimnázium igazgatója adventként várta az 500 éves reformáció emlékünnepét, ami elérkezett. Hangsúlyozta: ilyen kiállítás még nem volt Szatmárnémetiben. A Reformáció 500 eseményei mind a jelenről, mind a jövőbe vetett hitről szólnak. Ez a kiállítás a múltról szól.
Nm. és ft. Schönberger Jenő, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye püspöke elmondta: nagy öröm, amikor a testvéreinket testvéri környezetben köszönthetjük, és elődeinkre emlékezhetünk, akik nagyon sok értéket hagytak ránk. Hogy miért testvérként? Amikor egy eretnekség kapcsán felvetődött a kérdés, újra kell-e keresztelni a megtérő embert, I. István vértanú pápa azt mondta, nem, mert aki egyszer megkeresztelkedett, az újjászületett. Testvérek vagyunk a keresztségben. A keresztség sokkal közelebb hoz minket, mint a saját vértestvéreink, mert a keresztség egy új létet jelent, ebben az új létben pedig testvérek vagyunk. A megyéspüspök elmondta, hogy ez a testvériség hozta el, hogy megnézze a kiállítást, és sok kegyelmet kívánjon a továbbiakra is.
Nt. Király Lajos, a Szatmári Református Egyházmegye esperese arról beszélt, hogy azon gondolkodott, melyik az az ige a Bibliában, ami a múltat és a jövőt összefogja. Mózes V. könyvének 11. részének a 8. verse így hangzik: „Tartsátok meg mindazt a parancsolatot, amelyet én ma parancsolok nektek, hogy erősek legyetek, bemehessetek és birtokba vehessétek azt a földet, ahova most átkeltek, hogy birtokba vegyétek.” Minden kiállítás ezt a hármas dimenziót tárja elénk, mutatott rá.
Dr. Szőcs Péter, a Szatmár Megyei Múzeum aligazgatója azzal kezdte a kiállítás bemutatóját, hogy ahol a kincsünk, ott a szívünk. Ezek a kincsek, amelyek itt láthatók, különösen kedvesek, hiszen mind Szatmárhoz kötődnek. A szatmári római katolikus püspökség kölcsönözte a kiállításnak a Káldi és a Vizsolyi Bibliának az eredeti példányait. A Káldi Bibliába Budai Ézsaiás debreceni püspök jegyezte be a nevét, aki Szilágypérhez kötődik. A kiállításon látható az 1660-ban Nagyváradon elkezdett és később Kolozsváron befejezett Bibliának a másolata. Miután a törökök elfoglalták Nagyváradot, a szabad elvonulás jegyében a nyomdagépet és a félig kinyomtatott bibliákat Kolozsvárra vitték. A kiállított tárgyak között van egy Misztótfalusi Kis Miklós nevével jegyzett, amit Amszterdamban nyomtattak 1685-ben. Igazi ipari forradalomnak számított, amikor a nagy és súlyos bibliák helyett könnyű, hordozható, könnyebben hozzáférhető bibliákat nyomtattatott. Meg lehet nézni a Képes Biblia egyik érdekes példányát. A kiállításra olyan tárgyakat válogattak ki, amelyek a legjobban kifejezik a református műveltséget, művelődést. A kiállítás három héten át, hétfőtől péntekig 12 és 16 óra között látogatható.
Elek György