Elfogadta a kormány az új nyugdíjtörvény tervezetét, a juttatások rendszerét szabályozó jogszabályjavaslat, a hazai nyugdíjasok sorsa így átkerült a parlament kezébe. A törvény kihangsúlyozza, hogy egyetlen már meglévő nyugdíj összege sem csökkenhet.

Jóváhagyta a kormány az új nyugdíjtörvény tervezetét, melynek lényegi pontjait Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter foglalta össze. A tervezet négy alapelvre épül: a hozzájárulás, az egyenlőség, a társadalmi szolidaritás és az elévülhetetlenség elvére. Ez azt jelenti, hogy a kifizetés a hozzájárulás függvényében történik, az egyenlőség elve alapján azok a nyugdíjasok, akik ugyanannyit dolgoztak, de eltérő időpontban mentek nyugdíjba, azonos pénzösszeget kapnak; a társadalmi szolidaritás elve szerint az aktív dolgozók a nyugdíjalaphoz való hozzájárulásukkal tartják fenn a nyugalomba vonult generációt, a nyugdíjhoz való jog pedig nem évül el. A törvény kihangsúlyozza, hogy egyetlen már meglévő nyugdíj összege sem csökkenhet: ha az újraszámolás alapján kisebb összeg jön ki, mint amennyit jelenleg folyósítanak a nyugalomba vonult személynek, ettől függetlenül továbbra is a jelenlegi nyugdíját kapja majd kézhez.

Szakaszosan nőnek

Az első lényeges változás, hogy 2021-ig szakaszosan nőnek majd a nyugdíjak, 2022-től pedig új módszerrel fogják kiszámolni a nyugdíjpont értékét. A nyugdíjpont értéke 2019-ben 1265 lej, 2020-ban 1775 lej, 2021-ben pedig 1875 lej lesz. 2022-től évente az inflációs rátával arányosan indexáljáka referencia-nyugdíjpont értékét (VPR). A számítások alapján ennek gyakorlatba ültetése 2022-ig több mint 80 milliárd lejt von majd el az állami költségvetésből, ha a tervezetet a meglévő formájában fogadja majd el a parlament.

Az új tervezet szerint ugyanakkor a nyugdíjkorhatár, a minimális és a teljes hozzájárulási időtartam nem változik. Azok a nyugállományba vonult személyek, akik ugyanannyit dolgoztak, de más időpontban mentek nyugdíjba, azonos járulékot kapnak.

A hozzájárulási időtartamba egyúttal újdonságként bele fog számítani a már meglévők mellett a főiskolát, egyetemet végzettek esetében a mesterképzés és a doktorátusi periódus is, a többi személyzeti kategória esetében a katonai szolgálat, akárcsak a rokkantsági nyugdíj, a betegszabadság, a gyermekgondozási szabadság, az illetményezett munkanélküliség, a deportálás, a fogság, valamint a politikai elítéltség időtartama. Azért, hogy a hozzájárulás nélküli időszakok elismerhetőek legyenek, 15 éves minimális hozzájárulási időszak szükséges.

Szintén beszámítják a nyugdíjba a pótlékokat, 13. havi fizetést, bónuszokat, díjakat és túlórákat, amelyek után társadalombiztosítási járulék volt fizetve.

Négy típusú nyugdíj

Négy típusú nyugdíjat határoz meg a törvény: korhatáros vagy öregségi, korhatár előtti, rokkantsági és özvegyi járulékot. A törvény bevezetésével a jelenlegi korhatár előtti nyugdíj korhatárossá fog válni, és a korhatár előtt 5 évvel kérhetik a nyugdíjazásukat azok a személyek, akik a teljes hozzájárulási időtartamon túl még 8 évet dolgoztak, de ebbe beszámítják az asszimilált időszakokat is (például mesteri, katonai szolgálat).

Szintén újdonságnak számít, hogy azok a nők, akik legkevesebb 15 évet dolgoztak, és legalább három gyermeket szültek és neveltek fel legalább 16 éves korukig, kérhetik a nyugdíjkorhatáruk csökkentését 6 évvel, ha pedig négy, öt vagy több gyermeket szültek és neveltek, akkor minden gyermek után hozzáadódik a korkedvezményhez egy-egy plusz év.

Változik a minimális nyugdíj kiszámítása is. Azon személyek számára, akik legkevesebb 15 éves hozzájárulási időtartammal rendelkeznek, a nyugdíjkorhatár betöltését követően a minimális juttatás az országos bruttó bér 45 százaléka lesz, de minden plusz évért hozzáadódik a minimálbér egy százalékának megfelelő összeg.

A kormány által már elfogadott nyugdíjtörvény-tervezet újrafogalmazza a különböző rokkantsági szinteket, az I-es és II-es fokú rokkantságot már nem a munkaképesség teljes elvesztésével jellemzi, azért, hogy meglegyen a lehetőségük az ezekbe besorolt személyeknek valamilyen szintű szakmai tevékenység folytatására.

Lehet választani

Szintén újdonsága a nyugdíjtörvénynek, hogy bevezetik a 15 év hozzájárulási időnél kevesebbel rendelkezők számára a választási lehetőséget a minimális nyugdíj és a minimális szociális segély között. A döntést postán, a nyugdíjpénztártól kapott felbélyegzett borítékban kell majd közölni, hogy elkerülhetők legyenek a helyi kirendeltségeknél kialakuló hosszú sorok.

Kivételt csak azok a nyugdíjasok képeznek, akik a törvény életbe lépésekor már elérték az öregségi korhatárt, és kapják a járulékot, valamint rendelkeznek a minimális, 10 és 15 év közötti hozzájárulási idővel, ami akkor volt érvényben, amikor nyugdíjukat megállapították.

Bumbuluţ Krisztina