Állásuk megőrzése érdekében egyetemi képzésen kell részt venniük az óvónőknek és tanítónőknek. Szatmár megyében közel négyszáz pedagógust érint a volt tanügyminiszter kezdeményezése.

Minden óvónő és tanítónő felsőfokú végzettséget kell szerezzen az elkövetkező hat évben, hogy megőrizhesse állását a tanügyben, szerepel abban a sürgősségi kormányrendeletben, melyet Ecaterina Andronescu volt tanügyminiszter javaslatára fogadtak el, és 2012 decemberében meg is jelent a Hivatalos Közlönyben. A pár nappal ezelőtt nyilvánosságra került rendelet felháborodást keltett a tanítók körében, mire Ecaterina Andronescu volt tanügyminiszter kijelentette, biztosítja az óvónőket és a tanítókat is arról, hogy egyetemi végzettség nélkül is a helyükön maradhatnak. A rendelet országos szinten mintegy 22 000, óvodában, illetve elemi iskolában tanító pedagógust érintene. Mariana Brumboiu, a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség sajtószóvivőjének elmondása szerint a statisztikák alapján a megyében összesen 1752 pedagógus foglalkozik óvodai csoportokkal, illetve I—IV. osztályos gyerekek oktatásával, ezekből 389 személy csak középfokú végzettséggel rendelkezik, az új törvény szerint tehát nekik az elkövetkezendő hat évben egyetemi diplomát kellene szerezniük ahhoz, hogy folytathassák tevékenységüket. A közel négyszáz személyből 211 óvónőnek és 178 tanítónőnek kellene felsőfokú végzettséget szereznie, közülük azonban a túlnyomó többség falusi óvodákban vagy iskolákban tanít.

A témában a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kara szatmárnémeti kihelyezett tagozatának egyetemi adjunktusát, Végh Balázs Bélát is megkérdeztük, aki azonban szükségesnek tartaná a tanítók és óvónők körében a felsőfokú végzettség megszerzését, ugyanis „akár az élet minden területén, a tanügyben is állandó változások vannak, változik a módszertan, a pedagógusnak pedig kötelessége lépést tartani ezekkel, fejleszteni saját képességeit”. Mint elmondta, a pedagógusoknak többféle lehetőség is a rendelkezésükre áll a továbbképzésre, melyek közül talán a távoktatási rendszer lenne a legkézenfekvőbb, ugyanis ezáltal még a szakma gyakorlásával sem kellene felhagyniuk. „Természetesen vannak hátrányai is ennek a képzési formának, amellett, hogy fizetni kell a képzést, havonta két alkalommal felkészítőkön kell részt venni, és a munka mellett a vizsgákra is készülni kell” — magyarázta az adjunktus, kinek véleménye szerint ugyanakkor rengeteg előnye is van a továbbképzésnek, mint például az, hogy a pedagógusok megmaradhatnak a munkahelyükön úgy, hogy a megfelelő képzettségi szinttel is rendelkeznek.

Mészáros Petra