A tanügyi törvényt módosító, még 2011-ben benyújtott javaslatokat idén elfogadta a minisztérium, eszerint azok a diákok, akik nem értek el átmenő jegyet az érettségi vizsgán, egyetemek kollégiumaiban tanulhatnak egy éven át, állami finanszírozásból.
A történet 2011 júliusában indult, amikor az elmúlt húsz év legrosszabb eredményeit produkálta Románia, hiszen az érettségizők csupán 45%-a ment át a vizsgán. Az akkori tanügyminiszter, Ecaterina Andronescu törvénymódosítási javaslatot nyújtott be, mely azon diákok oktatásáról szól, akik sikertelenül érettségiztek. A törvény metodológiája ugyan nincs teljes mértékben kidolgozva, valamennyi információval azonban tisztában vagyunk: azok a fiatalok, akik nem mentek át az érettségin, egyetemi kollégiumokba járhatnak egy éven keresztül felkészítés gyanánt, az ezzel járó költségeket az állam fizeti. Akkor a javaslat megbukott, idén azonban életbe lépett.
„Teljesen megdöbbent az információ és egyáltalán nem értek vele egyet. Először is, nem látom át ennek működését és hatékonyságát. Másrészt pedig nem érzem úgy, hogy ez a leghatékonyabb út a sikeres érettségi letételéhez, és azt sem gondolom, hogy ez jót fog tenni az egyetemek presztízsének” — mondta Bereczky Réka, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium egykori diákja, aki a sikeres érettségi után a BBTE vegyészmérnöki szakán folytatja tanulmányait. Nagyon sok kérdés merül fel a törvény behozatalával kapcsolatban, nyilván azért, mert abszolút új dologról van szó és talán az egyetemen dolgozó tanárokban sem tisztult le ennek a struktúrája. „Úgy gondolom, nem ez a legfontosabb tanügyi probléma országunkban, de ha már az érettséginél és annak sikerességénél tartunk, én nem a bukott diákok felkészítésével foglalkoznék, hanem az érettségi időpontok megváltoztatásával. Például, ha májusban volna az érettségi és júliusban volna a pótérettségi, minden diák egyenlő eséllyel indulna az állami helyekért. Mert valljuk be, szeptemberben már aligha juthatnak be államilag támogatott helyre a továbbtanulni vágyók” — fejtette ki véleményét az ügyről Kovács Zsóka, aki boldogan újságolta, elfogadják Magyarországon az érettségit igazoló okmányt, így izgatottan várhatja július 24-én a bejutási eredményeket.
Szakmai álláspont
Megkérdeztük dr. Végh Balázs Bélát, a BBTE neveléstudományok és pszichológia kara szatmárnémeti kihelyezett tagozatának adjunktusát is a kialakult helyzetről. „Ha valaki nem megy át az érettségin, azt jelenti, még nem kellően érett ahhoz, hogy felsőoktatásban vegyen részt. Abban az esetben, ha a módszer úgy fog működni, hogy mi, az egyetemiek kell felkészítsük ezeket a diákokat, úgynevezett »fából vaskarika«, hiszen nem vagyunk teljes mértékben tisztában a középiskolai követelményekkel. Mi esetleg egyetemi felvételire való felkészítésben tudunk nekik segítséget nyújtani, ahhoz ugyanis megvannak a módszereink. Ha mégis úgy rendelkezik a kormány, hogy az egyetemi tanárok külön kollégiumokban foglalkozzanak ezekkel a diákokkal, akkor szívesen várjuk őket intézményünkbe. Ezzel együtt megkérnénk a minisztériumot, hogy készítsenek egy konkrét elvárási rendszert, mely szerint dolgozhatunk ezekkel az ifjakkal” — összegzett az adjunktus.
Takács Dániel