Az érettségi vizsgán megbukott diákok is jelentkezhetnek az egyetemi kollégiumokba — minisztériumi rendelettel hagyták jóvá ugyanis, hogy a sikertelenek is folytathassák a tanulmányaikat.

A Hivatalos Közlönyben jelent meg az egyetemi kollégiumok létrehozásának módszertana, amely lehetővé teszi, hogy azok a diákok is folytathassák tanulmányaikat, akiknek nem sikerült az érettségije, vagy nem jelentkeztek érettségire. A 2014/4542-es számú miniszteri rendelet a „nem-egyetemi szintű, középiskola utáni oktatás szervezését és működését” szabályozza az akkreditált felsőfokú intézmények keretében, a 2014/2015-ös tanévben. Az egyetemi kollégiumok által kínált oktatás 1-től 3 évig terjedhet, a szakképzés összetettsége és a megszerezhető kreditpontok függvényében. Az érettségi nélküli kollégiumi tanulmányok végén szerzett szakképzés szintje viszont még nem tisztázott.

Egyes romániai magánegyetemek álláspontja az, hogy azok a diákok, akik elvégzik a kollégiumi tanulmányaikat, majd (vagy közben) sikeresen leérettségiznek, egyből az egyetemi oktatás másodévére iratkozhatnak be, ugyanarra a szakra, amelyen a főiskolai képzést elkezdték. Más egyetemek kifogásolják a rendelkezést, mondván, hogy az tovább rontja a már amúgy is csapnivaló oktatási szintet.

A szatmári pedagógusok szerint sem jó az, ha mindenki egyetemre fog jelentkezni. Pataki Enikő, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium igazgatója szerint ez egy rossz döntés, amely az oktatás minőségének rovására megy. „Ezzel a lépéssel elvész az érettségi komolysága, nem lesz tétje a tanulók számára. Nem tisztességes ugyanakkor azokkal szemben sem, akik keményen tanultak, készültek az érettségire és sikeresek voltak, hiszen így az ő munkájuk gyümölcse leértékelődik. Azt sem tudom, hogy fognak így labdába rúgni az európai egyetemek sorában a hazaiak, valamint a végzőseik” — magyarázta lapunk megkeresésére az igazgatónő.

Az pedig, hogy szinte bárkiből lehet egyetemista, azt jelenti, hogy a romániai tudományegyetemek színvonala jelentősen romlani fog.

Még kevesebb szakmunkás

Az elkövetkező években, ha nem lesz tétje az érettséginek, a maturandusok vélhetően még annyit sem fognak készülni, mint eddig, hiszen nem lesz érdemes azon aggódni, hogy vajon milyenek lesznek az érettségi eredmények, csökken a rajtuk lévő szülői, társadalmi nyomás.

Mivel bárki járhat majd egyetemre, nagy valószínűséggel még kevesebben fognak jelentkezni a szakmunkásképzőkbe, ahol talán valóban megállhatnák a helyüket, az adottságaikhoz megfelelő képzésben részesülhetnének a fiatalok. Jelenleg számos mesterség számít hiányszakmának sok divatos egyetemi képzéssel ellentétben, ráadásul, ha a diákok az adottságaiknak megfelelő szakmát sajátítanának el, nagyobb eséllyel kaphatnának állást is. Jó szakemberekre pedig évek óta óriási szükség van — ezt Szász Piroska helyettes főtanfelügyelő sem győzi eleget hangsúlyozni.

A szakiskolát végző diákok, amellett, hogy havi 200 lejes ösztöndíjban részesülnek, tizenegyedikes korukra egy kitanult szakmával rendelkezhetnek, és persze folytathatják a tanulmányaikat.

A legnagyobb igény térségünkben nem a divatos egyetemi szakokat végzett oklevelesekre, hanem a jó mesteremberekre van, az olyan fiatal munkaerőket keresik a piacon, akik energikusak és valóban értenek a szakmájukhoz — ezt egybehangzóan állítják a vállalkozók is.

Bumbuluţ Krisztina