Nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a szakértői kormány. Igaz, nehéz lenne eldönteni, hogy voltak-e valós remények Dacian Cioloş kormányának sikerét illetően. Szakértői kormánynak azt nevezik, amikor az egyes miniszteri székeket nem pártállásra való tekintettel, hanem szakmai hozzáértés alapján osztják. A Cioloş-kormány már megalakulásakor is vitákat kavart, hiszen olyan személyek kaptak miniszteri széket, akik nem voltak teljesen pártatlanok — de nem is ez a legnagyobb baj, hanem az, hogy nem lehetett róluk elmondani, hogy szakmai téren kiemelkedő tevékenységeik miatt váltak elismertté. Pedig azt mondják, hogy a politikusok mindegyike szakértő, minden szakterülethez értenek, hiszen egyszer ilyen, másszor olyan miniszterek, közülük sokan egyszer ilyen, másszor olyan pártnak a tagjai. A Cioloş-kormánynak valami nem jött össze. Most az elemzők azt kutatják, hogy a kormányzóval vagy a kormánnyal van a hiba? Nem lehet azt mondani, hogy a kormányhajó zátonyra futott, de olyan örvénybe keveredett, ahol könnyebb elmerülni, mint kievezni. Ez a kormány nem úgy alakult meg, hogy valamelyik párt befolyásos vagy hatalommal bíró emberei kaptak széket, elismerve ezzel a pártban kifejtett tevékenységeiket, de azt sem lehet róla elmondani, hogy a legjobb szakemberek kaptak lehetőséget a bizonyításra.

Egy kormányfőnek a maga csapatával ahhoz, hogy meg tudja valósítani elképzeléseit, szüksége van vele együttműködő kormány-alárendelt intézményekre és jól működő önkormányzatokra. Ezek az intézmények viszont a pártok irányítása alatt állnak, ugyanez a helyzet az önkormányzatokkal is. A Cioloş-kormány mandátuma egy olyan időszakra esett, amikor a pártok helyhatósági és önkormányzati választásokra készültek. Klaus Iohannis államfő a maga befolyását igyekezett úgy felhasználni, hogy a liberálisok malmára hajtsa a vizet, de kezd látszani, hogy az ő lágy módszerei nem voltak elegendőek — Traian Băsescu ezt keményebben csinálta volna —, a PSD nem gyengült el annyira, mint ahogy azt sokan jósolták. A parlamenti választások hozhatnak meglepetéseket, de egy dolgot előre le lehet szögezni: függetlenül attól, hogy melyik párt fog kormányt alakítani, számítani lehet arra, hogy nem arra fog törekedni, hogy a legjobb szakembereket juttassa vezetői tisztségbe, hanem azokat, akik kiemelkedő tevékenységet fejtenek ki a pártban. Még mindig nem arra helyezik a hangsúlyt, hogy különbséget tegyenek a pártkatonák és a szakemberek között, hogy másképp köszönjék meg a pártkatonák munkáját, mint a jó szakemberekéit. Az önkormányzatok nem arról híresek, hogy tele vannak jó szakemberekkel, ha a parlament és a kormány is ilyen szintre kerül, akkor tovább folytatódik az egyet előre, egyet hátra.

Elek György