A temesvári Victor Babeş járványkórház szerint a megyében „robbanásszerűen megnőtt a bárányhimlős (varicella) esetek száma”, az elmúlt héten naponta három-négy beteget vizsgáltak ki, két gyermek pedig szövődmények miatt kórházba került, és megfigyelés alatt áll. Az orvosok szerint két év után, amely alatt a Covid-járvány elleni védekezési intézkedéseknek, a védőmaszk viselésének és az elkülönítésnek köszönhetően Temes megyében egyetlen bárányhimlős esetet sem jegyeztek, a következő időszakban jelentősen megnőhet a bárányhimlős betegek száma.

A kórház járványorvosa, Adelina Marinescu szerint a járóbetegosztályra vizsgálatokra érkezők többségénél a betegség enyhe formája alakult ki, amely nem igényelt kórházi kezelést. Az egyik kórházba került gyermeknél agyvelőgyulladás alakult ki, de az állapota stabil, a másik gyermeket pedig hosszan tartó láz miatt utalták be megfigyelés és további vizsgálatok végett. A járványorvos szerint az esetek többségében nincs szükség kórházi kivizsgálásra, a betegek továbbra is a háziorvos gondozása és ellenőrzése alatt maradhatnak, de vannak olyan esetek is, amikor szövődmény alakul ki, és gondos megfigyelésre van szükség. Az egyik szövődmény az agyvelőgyulladás, melynek tünetei között van a magas láz, fejfájás, hányás, reflex- és mozgászavar, járászavar. Felnőtteknél is kialakulhat a betegség súlyos formája.

A legjobb védekezés a védőoltás

„A védőoltás a legjobb módja a védekezésnek. A varicella elleni védőoltás azonban nem szerepel a gyermekek oltási ütemtervében, de a szérumot a kicsik kilenc hónapos kora után bármikor be lehet adni. A vakcinát 12 éves korig ajánlott beadni, de felnőttek is beolthatók. A védőoltás élethosszig tartó védelmet biztosít; ehhez két dózis beadására van szükség, több mint hathetes különbséggel a kettő között” — hangsúlyozta a temesvári járványorvos.
Ha a betegség mégis megjelenik felnőttkorban olyanoknál, akiket gyerekkorban beoltottak, a lefolyása enyhe lesz. A bárányhimlő hólyagos, viszkető kiütéssel járó heveny fertőző betegség. Kórokozója, a varicella-zoster vírus közvetlen érintkezés (használati tárgyak), valamint cseppfertőzés útján, levegőn keresztül (köhögés, tüsszentés, beszéd) is terjed. A lappangási idő 14 nap, de lehet ennél hosszabb is. A fertőző időszak jellemzően két hét, a lappangási idő utolsó napjaitól (azaz már az első pöttyök megjelenését megelőzően) egészen a hólyagok pörkösödéséig tart.

Szatmárban zajlik a megfigyelés

Az elmúlt hetekben több szatmári bölcsődében és óvodában is voltak megfertőződések, de jelenleg mindössze két aktív esetről tud a Szatmár Megyei Közegészségügyi Igazgatóság (DSP). Dr. Macrina Mihai, a DSP vezérigazgatója szerint megyénkben is nyomon követik a bárányhimlős eseteket, és arra is odafigyelnek, hogy ne alakuljanak ki fertőzési gócpontok. A szakember szerint az oltottsággal a megyeközpontban nincs gond, az avasi és tasnádi környék a kevésbé lefedett. Nagyon sok gyermeket nem vittek el a kötelező védőoltásra, ám olyan kicsik is akadnak bőven, főleg az Avasban, akik külföldön születtek, és megkapták ugyan a szükséges védőoltásokat abban az országban, ahol élnek, ám itthon oltatlanként szerepelnek. Amint azt a DSP igazgatója elmondta, igyekeznek az oltási regisztereket is kipótolni, kiegészíteni a külföldi hatóságok adataival.
Aggasztó a közegészségügyi vezető szerint, hogy Ukrajnában jóval alacsonyabb az átoltottsági arány, mint Romániában. A menekültek között sok a gyerek, a szomszédos ország pedig a gyerekkori oltások terén már a háború előtt sem állt jól, ezért fontos minél több érkezőt minél előbb beoltani, hogy ne terjedhessenek el ismét a korábban már felszámolt gyermekbetegségek. Fokozni kell a gyermekbénulás, a kanyaró és a koronavírus felügyeletét, hogy biztosak lehessünk a megelőzésben — mondta.
Bumbuluţ Krisztina